bezár
 

art&design

2008. 07. 10.
Hamis a New York-i és londoni kristálykoponya (is)
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Viszonylag modern hamisítvány a londoni British Museumban, illetve a washingtoni Smithsonian Institute-ban kiállított "azték vagy maja" kristálykoponya - ezt tartalmazza egy tanulmány, amely szerdán jelent meg a Journal of Archaeological Science című szakfolyóiratban. A párizsi Branly-múzeumban már három hónapja kimutatták, hogy az ott őrzött, korábban "prekolumbiánusnak" minősített kristálykoponyát a 19. században csiszolták ipari eszközökkel.
A kristálykoponyákhoz fűződő legendás történetek ihlették a híres Indiana Jones filmsorozat közelmúltban bemutatott epizódját, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című produkciót is. 

A hegyi kristályból készült, aztéknak vagy majának mondott koponyák a 19. század végén tűntek fel a régiségpiacon, jelenleg 12-ről tudnak. Kilenc magánszemély birtokában van, a többi az említett három múzeum "kincse".
 
Az új tanulmány szerint számos bizonyíték szól amellett, hogy csak néhány évvel azelőtt "gyártották le" őket, hogy piacra kerültek. 

A British Museum által 1897-ben megvásárolt, 15 centiméter magas darab kristályait esztergapadon és fúrógéppel munkálták meg, majd fémeszközökre erősített gyémánttal csiszolták - állapította meg az elektronmikroszkópos vizsgálat.

A Smithsonian Institute 1992-ben-ban beszerzett 25 centis kristálykoponyáján is kimutatták ipari csiszolókorongok és csiszolóanyagok "enyhe nyomát" - ilyenek nem léteztek a mai Latin-Amerikában Kolumbusz és az európaiak érkezése előtt. 

A British Museum és a Quai Branly múzeum példánya a 19. században egy Eugene Boban nevű, kétes hírű műkereskedő kezén is átment. 

A 12 kristálykoponyát feltűnésétől kezdve legendás történetek övezték. Úgymond az együttest a mitológiai Atlantisz népe hozta a földre, hogy átadja ismereteit az emberiségnek, majd az olmék, a maja és az azték indiánok őrizték egy nagy piramisban. Ha sikerül összegyűjteni őket - hangzott az egyik legenda -, a koponyák megszólalnak, táplálkoznak és mágikus hatalomra tesznek szert. Ha pedig a maja naptár utolsó napján, 2012. december 21-én felsorakoztatják őket, a Föld forgása leáll.

Az új Indiana Jones-kalandban egy diktatúra ügynökei éppenséggel a világ fölötti uralmat akarták megszerezni a koponyák birtokában.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

További írások a rovatból

art&design

A nemzeti védőfelszerelés körülményeiről A nemzeti védőfelszerelés körülményeiről
Interjú Molnár Judit Lillával
art&design

Mi lesz a kultúrával a pandémia után? Mi lesz a kultúrával a pandémia után?
A változás egy lehetséges útja
art&design

Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem
Interjú Ősz Gábor képzőművésszel a holland kortárs képzőművészeti életről, a műgyűjtőkről és a holland-magyar intézményi különbségekről
art&design

Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos
Válaszok arra, hogy miért, hogyan, illetve hova tovább?

Más művészeti ágakról

Az Eötvös Péter Alapítvány további három évre nyert támogatást nemzetközi mentorprogramja folytatására. A 2021-es kiírás már elérhető az alapítvány honlapjáról
építészet

Finom kis információk nagy felháborodások helyett Finom kis információk nagy felháborodások helyett
Interjú a félig bécsi, félig budapesti Andreas Fogarasival a bécsi művészeti életről, aktuális munkákról és Magyarországhoz fűződő viszonyáról
Interjú Bakos Barbara illusztrátorral, animátorral nemzetközi lehetőségekről, ügynökségi munkáról, gyerekirodalomról
színház

A Díva, a Herceg és a Tenkes kapitánya A Díva, a Herceg és a Tenkes kapitánya
Színházról a karanténban: Az OSZMI három podcast-beszélgetéséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés