art&design
2013. 08. 09.
A Fekete kalapos fiatal nő problémája
A Rónai jelzéssel ellátott Fekete kalapos fiatal nő című festmény nem szerepel a védetté nyilvánított kulturális javak között - tájékoztatta pénteken a Forster-központ az MTI-t.
A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája közleményében hangsúlyozza, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben a szervezet a festmény védetté nyilvánítása ügyében nem folytatott és nem is folytat eljárást.
"A tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból. Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.
A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.
A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor a Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet, amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került.
A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra.
"A tulajdonos védési javaslatát a hatóság elutasította, ugyanakkor a festmény adatait a közigazgatási eljárás részeként nyilvántartásba vette. Később a tulajdonos kérelmére engedélyezte a kép kivitelét külföldre. A kiviteli eljárás nem a műtárgy eredetét, alkotóját, korát, értékét vizsgálja, hanem azt, hogy a tárgy kivihető-e az országból. Ezt a kiállított engedély és műtárgykísérő igazolás egyértelműen tartalmazza" - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy a Műtárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú örökségvédelmi hatóságként szakértői tevékenységet nem végez, eljárásaiban a jogszabály alapján meghatározott szakértők működnek közre.
A központ közleményében arra reagált, hogy Dörömböző Ferenc, a Rippl-Rónai Józsefnek tulajdonított képet áruló kaposvári Art Galéria vezetője a sajtóval azt közölte, hogy az állami műtárgy-felügyeleti iroda és Magyar Nemzeti Galéria nyilvántartásba vette a festményt, szerinte ez "hivatalos igazolásnak" számít az alkotás eredetiségét illetően.
A Fekete kalapos fiatal nő című képet tavasszal mutatták a kaposvári Art Galériában. Akkor a Rippl-Rónai szakértők "igazi kuriózumnak" nyilvánították a pasztellképet, amelyet 1897-ben mutattak be Párizsban. A kép az első kiállítás után egy francia műgyűjtő tulajdonából - vásárlás útján - egy bécsi magánkollekcióba került.
A pasztell több mint nyolcvan évig egy osztrák műgyűjtő féltve őrzött kincse volt, aki nemrég eladta, így került vissza Magyarországra, majd egy újabb vásárlás után Kaposvárra.

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.
További írások a rovatból
Slavko Matković: Kerék, a Bosch+Bosch csoport festője*
Interjú Ladik Katalinnal irodalomról, színházról, női jelenlétről, földrajzi és történelmi helyzetekről
Interjú Maurer Dórával külföldi élményekről, lehetőségekről, fordulópontokról és képzésekről
Más művészeti ágakról
Csórics Balázs Lélektükrök című önismereti irodalmi estjének napok múlva is dolgozó visszhangjai