bezár
 

art&design

2021. 12. 10.
A 800 éves magyar-horvát kulturális örökségről nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A 800 éves magyar-horvát kulturális örökségről nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban Több mint háromszáz műtárgyon keresztül mutatja be Magyarország és Horvátország kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatát „Ars et virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége” címmel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) péntektől látható, a zágrábi Galerija Klovicevi dvorival közösen rendezett kiállítása.

A horvát és a magyar történelem nagyon korán találkozott, amikor Zvonimir horvát király 1089-es halálakor I. László magyar királynak ajánlották fel a koronát – idézte fel a tárlat csütörtök esti megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós kiemelte: mindez nem rablással, fosztogatással járt, hanem Horvátország a Szent Korona tagországa lett, perszonálunió kötötte össze Magyarországgal. Horvátország fontossága a tatárjárás idején is megmutatkozott, amikor IV. Béla ide menekült, és Klissza várában született lánya, Szent Margit is 1242-ben – emlékeztetett. A Nemzeti Múzeum kiállítása a középkortól a nagy horvát-magyar családok, a Subicsok, Zrínyiek, Frangepánok és Festeticsek történetén át egészen a 20. századig tekinti át a két nemzet kapcsolatát, bemutatva azt a gondolkodást, amely a két nemzetet évszázadokon át összekötötte – közölte Kásler Miklós. L. Simon László, az MNM főigazgatója hangsúlyozta: a tárlat a két nemzet és a rendező intézmények, illetve szakembereik közötti nagyszerű együttműködés eredménye, a budapesti tárlat testvérkiállítása pedig 2020-ban az év kiállítása lett Horvátországban.

Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális és médiaügyi miniszter Andrej Plenkovic miniszterelnök üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: ez az alkalom lehetővé teszi a horvát-magyar történelmi kapcsolatok újraértékelését, és felhívja a figyelmet arra is, hogy immár külön országokban, de a két nemzet közti kulturális együttműködés továbbra is folytatódik. Nina Obuljen Korzinek emlékeztetett, a most megnyílt tárlat zágrábi társkiállítása volt a 2020-as soros horvát EU-elnökség központi kulturális eseménye, egyben köszönetet mondott azért a segítségért is, amelyet Magyarország a földrengés sújtotta horvát területeknek nyújtott 2020-ban. Antonio Picukaric, a Galeria Klovicevi dvori igazgatója felidézte, hogy a budapesti kiállítás több mint három év intenzív előkészítő munka után nyílhatott meg, több tucat magyar és horvát szakember közös vállalkozásaként. Mint kiemelte, „vannak kis és nagy nemzetek, de nincsenek kis és nagy történelmek”. A magyar és a horvát nemzet például 1102 és 1918 között egy államközösségben élt, amely létezésének legnagyobb részében mindkét nép számára hasznos volt – mondta el. Vlado Miksic tiszteletes a zágrábi érsek üdvözletét tolmácsolva többek között arról szólt, hogy a zágrábi egyházmegyét Szent László alapította meg, de Szent Imre és Szent Erzsébet tisztelete is máig jelen van ott.

A kiállítás 308 műtárgya közül 106 magyar gyűjteményekből származik. A látogatók olyan kiemelt jelentőségű műtárgyakkal találkozhatnak, mint Szent Simeon ereklyetartó szarkofágjának másolata, Könyves Kálmán király gyűrűje az 1100-as évekből vagy Szent István ereklyetartó mellszobra 1635-ből. Külön figyelmet érdemelnek Szegedi Lukács zágrábi püspök síremlékének töredékei, amelyek a 2020-as földrengés következtében egy újabb jelentős darabbal egészültek ki – emlékeztet a kiállítás ajánlója. A Nemzeti Múzeum 2022. március 15-ig látogatható tárlat ezen felül bemutat például egy 1647-ből származó koronázási zászlót Horvátország címerével – ez a legrégebbi ismert horvát zászló -, Zrínyi Miklós sisakját és szablyáját a 16. század közepéről, Majláth Györgyné koronázási díszruháját 1867-ből, illetve Munkácsy Mihály és Vlaho Bukovac festményeit is.

A négyzetes kép forrása: Nemzeti Múzeum

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Szoborbontás félhomályban Szoborbontás félhomályban
Retrospektív írás az „Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990–1993 között” című kiállításról
art&design

Generációváltás Generációváltás
Beszámoló a Derkósok bemutatkozó tárlatának sajtóbejárásáról a Műcsarnokban
art&design

Hosszútávon állok kézen Hosszútávon állok kézen
Háttérinterjú Bencze Péterrel a látogatói küszöbfélelem feloldásáról, az együttműködések fontosságáról és a budapesti ingatlanok művészeti célú kihasználásának lehetőségeiről
art&design

Ők is csak emberek – az identitás hungarikumképzése Ők is csak emberek – az identitás hungarikumképzése
Kritika az Én itt vagyok, te ott vagy. Én jól vagyok, te hol vagy? című kiállításról

Más művészeti ágakról

Mayhem-koncert + Mortiis, Exodikon a Barba Negrában, 2022. április 29.
gyerek

Bármiről IS egy könyv jut az eszembe Bármiről IS egy könyv jut az eszembe
Interjú Balázs Eszter Annával, a Lampion Könyvek főszerkesztőjével
irodalom

Zsolozsma téri bábszínház Zsolozsma téri bábszínház
Balassa Krisztián: Marionett fenomenál, Kalligram kiadó, Budapest, 2021.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés