bezár
 

film

2009. 09. 29.
Michael Moore új Kapitalizmus-filmje sem forgatja fel Amerikát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Michael Moore az amerikai dokumentumfilmes szórakoztató ipar nagyágyúja, filmjeit milliók látják, alkotásai azonban nem forgatják fel Amerikát - írta a rendezőnek a gazdasági válságról szóló, hamarosan mozikba kerülő új filmje kapcsán a Time magazin.
A kapitalizmus: szerelmi történet című dokumentumfilm - amelyet október 2-tól láthat az amerikai közönség - Moore eddigi legerőteljesebb, egyben legbohémabb alkotása. Azon túlmenően, hogy kivesézi a tavalyi ingatlanpiaci és banki válság körülményeit, a pénzügyi összeomlás kapcsán egy globális gonosztett, egy nemzetközi szintű bűncselekmény elemeit igyekszik feltárni.

A szókimondásáról híres Moore már áprilisban kiszivárogtatta, hogy következő filmjét a gazdasági válságról készíti. Azt mondta, arra keres magyarázatot, "hogyan fajulhattak idáig a dolgok", a New York-i Wall Streeten, ahol szintén forgatott, szerinte komédia folyik. "A közönség igencsak meg fog lepődni, ha megnézi a filmet, bármit is vél tudni a helyzetről" - mondta, s hozzátette, meg tudott nyerni néhány bátor embert, akik segítettek fellebbenteni a fátylat az amerikai történelem legnagyobb svindlijéről.

A műsorvezetőként, előadóként és sztáríróként is ismert Oscar-díjas filmrendező három leghíresebb filmje - a Kóla, puska, sültkrumpli (2002), a Fahrenheit 9/11 (2004) és a Sicko (2007) - több mint 300 millió dolláros bevételt hozott. Mindhárom filmjében Amerika kormányzó elitjét helyezte célkeresztjébe: támadta a fegyverlobbit, az iraki háborút és az egészségügyi rendszer működését.

Legújabb filmjében sem adja alább, a pénzügyi elit ellen fordítja kameráját, az egyik jelenetben a New York-i értéktőzsde épületét Bűnügyi helyszín feliratú sárga szalaggal tekerte körbe. Moore korábbi filmjeinek bevált képletét alkalmazva ezúttal is annak az illúzióját teremti meg, hogy a kis ember megmutatja öklét a hatalmasságoknak. Filmjében hol a Wall Street éles hangú kritikusait, hol azt a közembert szólítja meg, akinek életét lerombolta a válság. A Time azonban rámutatott: ez is csak egy a jellegzetes hollywoodi sémák közül, Moore végül is elsősorban filmsztár, aki a dolgokat nem változtatja meg, de érdekfeszítő filmeket készít.

Moore különös tehetséggel mutatta meg már első, a General Motors autógyár üzletpolitikáját leleplező Roger & Me (1989) című munkájában, hogy a politikai dokumentumfilmes műfaj is lehet szórakoztató. Rajzfilmes elemekkel és szokatlan montázsokkal, továbbá provokatív fordulatokkal igyekszik eladni üzenetét, és ami ennél is fontosabb: saját magát is beemelte szereplőként filmjeibe. Így született meg a "dokukomédia" sajátos műfaja, amelyben a rendező személye legalább olyan fontos, mint a bemutatott téma.

A Time rámutat: Moore nem akar forradalmat csinálni. A Kapitalizmus című filmjében meggyőzően feltárja, hogy a pénzügyi felfordulás kirobbanásában a New York-i Wall Street és a washingtoni kongresszus egyaránt felelős. Azonban nem az a fő üzenete, hogy szigorúbb törvényekre van szükség, beéri erőteljesebb civil és szakszervezeti tevékenység sürgetésével.

A Time szerint az a baj, hogy filmekkel nem lehet felrázni a közvéleményt. A Bush-ellenes Fahrenheit 9/11 például fele akkora kárt sem okozott a republikánus elnöknek, mint az úgynevezett Swift Boat lejárató kampány a demokrata John Kerrynek, a Sicko pedig nem tudta az egészségügyi rendszer reformjára sarkallni a kongresszust.

Amerikaiak milliói nézik majd meg Moore új filmjét. A rendezőre valószínűleg emlékezni fognak, de az abban támadott, a bankoknak nyújtott botrányosan hatalmas állami segélyek felett napirendre térnek.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pál Dániel Levente --


További írások a rovatból

Interjú Halász Glória filmrendezővel nyitottságról, szerzőiség és hitelesség egyensúlyáról, valamint az önmagunkba vetett hitről
film

Én vagyok Vasember Én vagyok Vasember
Bosszúállók: Végjáték
David Lynch: Small Stories / Kis történetek című fotókiállítása a Műcsarnokban

Más művészeti ágakról

építészet

Hatalmas méhkaptárra emlékeztető építmény New Yorkban
Thomas Heatherwick nagyot álmodott
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A filmkészítésben nincsenek határok A filmkészítésben nincsenek határok
Interjú Halász Glória filmrendezővel nyitottságról, szerzőiség és hitelesség egyensúlyáról, valamint az önmagunkba vetett hitről
irodalom

Jó lenne érteni egymást Jó lenne érteni egymást
Interjú Nényei Pállal Az irodalom visszavág 3. – A hit fényétől az ész világosságáig megjelenésének apropóján


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés