bezár
 

art&design

2010. 03. 18.
Kunffy Lajos cigányképei a kaposvári múzeumban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kunffy Lajos (1869-1962) cigányképeiből nyílt kiállítás szerdán Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeumban; a tárlaton a somogyi festőművész 1905 és 1938 között született 40 festménye látható.
Az utóbbi években a kulturális intézmények különös hangsúlyt helyeznek a cigányság felemelkedését szolgáló programokra. A Rippl-Rónai Múzeum Kunffy-kiállítása a múltba vesző cigánykultúra, az identitás-kérdés fontos adalékául szolgál, elénk tárva a teknővájó és a kolompár cigányok életét - mondta Őszi Zoltán, a múzeum munkatársa az MTI-nek.

Kunffy Lajos, aki a századelőn Párizsban élt, nyaranta hazautazott családja somogytúri birtokára, ahol témák után kutatva fedezte fel, s mutatta be festményein az ott élő cigányok életét. E színes, derűs hangulatú cigányképek hozták meg számára a nemzetközi hírnevet, 1905-ben a francia becsületrenddel is kitüntették, s ekkor kapta meg édesapjától a somogytúri ezer holdas birtokot.

1913-as párizsi kiállításáról címoldalon számoltak be az újságok. A tudósításokhoz a művész egyik nagyobb méretű főművéről, a Tanácskozó cigányok 1911 című képről készült fotót mellékelték. Ezt a képet most a kaposvári kiállításon is láthatják az érdeklődők - említette érdekességként Őszi Zoltán, hozzátéve, hogy a múzeum, ha volna rá pénze, 20 millió forintért meg is vásárolhatná.

Kunffy Lajos visszaemlékezésében így vall a festményeihez ihletet adó somogytúri cigányokról: "Nagyon festőinek találtam ezt a népet, amint nyáron vászon sátraik körül ülve teknőket készítettek, főztek, a gyerekek mezítelenül szaladgáltak, primitív ősi benyomást keltve".

Majd alább arról ír: "egész cigánytelep volt nálam, rendesen 4-5 család és minthogy sok gyerekük volt, 30-40 modellem volt állandóan. Amennyire a gazdálkodás engedte, minden szabad időmet köztük töltöttem, megfigyelvén minden életmegnyilvánulásukat."

A részben a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum gazdag anyagából származó, részben magángyűjteményekből válogatott képeket bemutató tárlat 2010. május 9-ig tekinthető meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Lecsendesült figyelem Lecsendesült figyelem
Interjú Nemes Csabával külföldi sikerekről, a magyar művészetre irányuló nemzetközi érdeklődésről, illetve az azt befolyásoló tényezőkről
art&design

Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Pólya Zsombor Vonalkázás című munkájáról
art&design

Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Interjú Ladik Katalinnal irodalomról, színházról, női jelenlétről, földrajzi és történelmi helyzetekről
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről

Más művészeti ágakról

irodalom

Nemiség, zsidóság, gyermekélet és irodalom – zenés, dalos recepttel Nemiség, zsidóság, gyermekélet és irodalom – zenés, dalos recepttel
A Magvető Kiadó főszerkesztője sütött-nőzött hanuka előtt a Csányi5 Vendégkönyv sorozatában
irodalom

Fantomsorsok Fantomsorsok
Bjarte Breiteig: Fantomfájások, Noran Libro, 2019
(Utóhang egy kerekasztal-beszélgetéshez)
színház

Ódon szöveg, modern látvány: mit kezdjünk ma Bánkkal? Ódon szöveg, modern látvány: mit kezdjünk ma Bánkkal?
Katona József Bánk bánja a Kamrában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés