bezár
 

zene

2010. 08. 29.
Megkezdődött a XIII. Zsidó Nyári Fesztivál
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Igazi bar micvó örömünneppel és kántorkoncerttel indul vasárnap este a Dohány utcai zsinagógában a hivatalos program a XIII. Zsidó Nyári fesztiválon, amelyet délelőtt a kísérő események - klezmerkoncert és könyvvásár - közepette Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a fesztivál fővédnöke köszöntött a Gozsdu-udvarban.
Klasszikus kedvencek 2018.
Az akadémikus felidézte, hogy 1998 augusztusában ott volt az első fesztiválon, sőt beült zongorázni Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band billentyűse mellé. Akkor még csak egy-két stand állt a zsinagóga előtt, és "túl a 98-as választásokon kíváncsiak voltunk arra, nem ér-e bennünket valamiféle provokáció. Nem ért" - emlékezett vissza Glatz Ferenc.

Mint rámutatott, a magyarországi zsidóság életét 1989-ig a gyász uralta, a holokausztban elvesztettek iránti fájdalom töltötte be. Ezután sorra alakultak a zsidó egyesületek, iskolák jöttek létre. "Ismét megtalálta identitását ez a páratlanul gazdag kultúra, amelyről 1998-ban már azt gondoltuk, hogy ki kell lépni vele a nagyvilág elé" - mondta.

Szavai szerint "ma olyan időket élünk, amikor az európai kultúra keresi a helyét". Példaként említette, hogy az unokája a labdarúgó-világbajnokság heteiben egy német nyelvi kurzusról egy török gyerek pólójában tért vissza Németországból, büszkén viselve a ruhadarabot.

"Elképzelhető lett volna ez tizenöt éve? A XVI. század óta nem volt ilyen méretű etnikai-kulturális változás Európában - jegyezte meg. - Itt látom a Szlovák Kulturális Intézet igazgatóját, aki a fesztivál egyik jeles eseményének a házigazdája. Úgy vélem, hogy a Zsidó Nyári Fesztivál mint a magyarországi zsidó kultúra esszenciája része ennek az átalakulásnak. Munkáságom fontos részének tekintem e kapcsolatot".

Úgy fogalmazott, hogy nemcsak Európa, hanem az egész magyarság keresi kulturális szerepét, hiszen hét államban szétszórva él a nemzettest. "A helykeresésben lehetnek szélsőséges hangok. De a magyar kultúra mindig is befogadó jellegéről volt híres. Az a jó politikai erő, amely meg tudja fékezni a kirekesztőket" - emelte ki, hozzáfűzve: korábban is mondta, de ma is vallja, hogy nem lehet olyan magyar kormány, amely nem vállal felelősséget a magyarországi zsidóságért.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsigó Hitközségek és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a fesztivál a bar micvó örömünneppel is jelzi az eseménysorozat nagykorúságát - a zsidó közösség ugyanis 13 évesen fogadja igazi tagjává a gyermeket. A fesztivál kiteljesedett, gazdaggá vált, amit az is mutat, hogy legsikeresebb programjait a közeljövőben elviszik Izraelbe - közölte.
nyomtat

További írások a rovatból

Zenevilágnapi képeslap, 2018
Nagy Ákos zeneszerző téridőről, 4D-ről, kapitalizmusról – és persze komponálásról
Szubjektív, beszámoló, Bánkitó ’28

Más művészeti ágakról

art&design

Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá? Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá?
Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák
irodalom

Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott
Földes Györgyi Test-szöveg-test című könyvének bemutatója
Reisz Gábor: Rossz versek
építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés