bezár
 

art&design

2011. 02. 16.
Herzog-per
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Herzog-örökösök Amerikában indított restitúciós perében a kereset elutasítását kérte a magyar állam, többek között arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között 1973-ban megkötött vagyonjogi megállapodás alapján már rendezték az örökösök igényét.
Herzog Mór Lipót örökösei tavaly nyáron perelték be Washingtonban a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztályának szerdai közlése szerint a Magyar Köztársaság a Washington D.C. körzeti bíróságához kedden benyújtott pergátló kifogásban kérte a Herzog Mór Lipót örökösei által beadott kereset elutasítását.

A minisztérium közleménye felidézi, hogy a jogvita tárgya negyvennégy olyan műalkotás, amelyek egykor báró Herzog Mór Lipót (1869-1934) II. világháború előtt felhalmozott hatalmas műkincsgyűjteményének részét képezték.

Mint írják, a Magyar Köztársaság, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az illetékes washingtoni bíróságtól több jogcímen kérte Herzog Mór Lipót örökösei, David L. de Csepel amerikai és másik két olasz állampolgárságú rokona keresetének elutasítását, többek között arra hivatkozva, hogy a keresetlevélben megjelölt igényt az Egyesült Államok kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya az 1973-ban megkötött, úgynevezett vagyonjogi megállapodás alapján már rendezte.

A megállapodás szerint a magyar kormány az Egyesült Államok kormánya részére egy meghatározott összeget fizetett, amelynek terhére az amerikai kormány vállalta, hogy véglegesen rendezi az amerikai állampolgárok minden vagyonjogi igényét, amely Magyarország vagy a tengelyhatalmak intézkedései alapján bekövetkezett vagyonvesztés miatt merült fel az 1939 és 1973 közötti időszakban. Az amerikai kormány vállalta az igények elbírálását, valamint az összeg felosztását. A megállapodás alapján az igények vonatkozásában joghatósággal kizárólag az amerikai Külföldi Igényeket Rendező Bizottság - nem pedig bíróság - rendelkezik.

A magyar kormány hasonló vagyonjogi megállapodást kötött az olasz kormánnyal és számos más európai kormánnyal is. A felperesek igényeit ezek a megállapodások maradéktalanul és véglegesen rendezték - hangsúlyozzák a közleményben.

Emlékeztetnek arra, hogy a kommunizmus bukását követően, az 1990-es évek elején a magyar Országgyűlés egy sor olyan jogszabályt fogadott el, amelyek alapján kárpótlás illette meg azon magyar állampolgárokat vagy volt magyar állampolgárokat (illetve azok leszármazottjait), akik a kommunista rezsim idején vagy a világháború alatt és azt követő időszakban, 1939 és 1989 között tulajdoni sérelmet szenvedtek. A kárpótlási eljárás folyamán minden magyar állampolgár és volt magyar állampolgár egyenlő bánásmódban részesült. A felperesek jogelődei is kértek és kaptak kárpótlást üzleteik és ingatlanaik elkobzása miatt, ám a műkincsekkel kapcsolatban nem nyújtottak be kárpótlás iránti kérelmet.

1999-ben David L. de Csepel felperes nagynénje, Martha Nierenberg Magyarországon is indított pert a Herzog-gyűjtemény részét képező műtárgyak kiadása iránt. A Herzog-család többi örököse alperesként vett részt a perben, mivel a gyűjteményt Herzog báró özvegyének halála után három egyenlő részre osztották. A több mint nyolc évig elhúzódó pereskedést követően a Fővárosi Ítélőtábla 2008-ban jogerősen elutasította a keresetet. A jogerős ítélet felülvizsgálata érdekében sem Martha Nierenberg, sem a Herzog-család más örököse nem fordult a Legfelsőbb Bírósághoz.

A The New York Times tavaly július végén adta hírül, hogy Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot. A felperesek nemcsak azokat a műtárgyat követelik vissza, amelyeket kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Finom kis információk nagy felháborodások helyett Finom kis információk nagy felháborodások helyett
Interjú a félig bécsi, félig budapesti Andreas Fogarasival a bécsi művészeti életről, aktuális munkákról és Magyarországhoz fűződő viszonyáról
art&design

A nosztalgia megreped, mint a beton A nosztalgia megreped, mint a beton
A Pá kis panelom! című animációs rövidfilmről
art&design

Sokan kérdezik tőlem: te mindenhol ott vagy? Sokan kérdezik tőlem: te mindenhol ott vagy?
Interjú Bence Bettinával, pályakezdő művészetelmélet hallgatóval a tevékenységeiről, és a kortárs képzőművészeti közegről

Más művészeti ágakról

A Trojka Színházi Társulás Dekameron2020 című színházi kísérletéről
irodalom

Egy sokoldalú szerző társaságában Egy sokoldalú szerző társaságában
Újra volt irodalmi rendezvény a Kis Présházban
gyerek

Különleges videós produkció készült a rendszerváltásról
A Faktor Terminál produkciója a Tilos az Á Könyvek kötete alapján
irodalom

Élményszerző organizmusok Élményszerző organizmusok
Interjú Tóth Kingával a nyelv lehetőségeiről, a határátlépések időszakáról és performativitásról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés