A koncerten az Anima Musicae Vonósnégyes játszik (tagjai: G. Horváth László első hegedű, Jobbágy Andor második hegedű, Hargitai Bence mélyhegedű és Migróczi Tamás gordonka) A programban Haydn B-dúr, h-moll és
G-dúr vonósnégyese hangzik el - közölte Malina János zenetörténész.

Joseph Haydn valószínűleg 1757-ben, 25 évesen nyerte el első karnagyi állását Morzin gróf Dolní Lukavice-i kastélyában. Az ottani zenekar azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, és Haydn legkésőbb 1760-ban, házasságkötésének évében, már ismét munkát keresett - részletezte a szerződés történetét a társaság vezetője.

Nagyobb szerencsével járt 1761-ben: az egyik leghatalmasabb és leggazdagabb magyar arisztokrata, a kiváló zenei ízléssel és jelentős kottagyűjteménnyel rendelkező Esterházy Pál Antal herceg alkalmazta őt - formailag egyelőre a betegeskedő Gregor Werner udvari karnagy helyetteseként, gyakorlatilag pedig az utódjaként, másodkarnagyi beosztásban.

A híres szerződést éppen 250 éve, 1761. május 1-én írták alá. Esterházy Pál Antal akkortájt ugyan elsősorban Bécsben tartózkodott, majd a rákövetkező évben meg is halt, ez az aktus azonban Haydnt jogilag egész életére, valóságosan pedig csaknem három évtizedre Magyarországhoz kötötte (nem számítva a londoni utazások után, 1795 és 1802 között évente Kismartonban töltött hónapokat).

A két és fél évszázaddal ezelőtti dátum tehát meghatározó napja volt a magyar kultúrtörténetnek és az egyetemes zenetörténetnek - hangsúlyozta Malina János.

A keszthelyi Festetics-kastélyt nemcsak dísztermének szépsége teszi az emlékhangverseny méltó színhelyévé, hanem az a kevesek által ismert tény is, hogy a Helikon-könyvtár jelentős gyűjteménnyel rendelkezik Haydn-művek szerzőjük életében keletkezett kéziratos másolataiból; ezek épp a Morzin-gyűjteményből kerülhettek Keszthelyre. Többek között a két legkorábbi, op. 1-es és op. 2-es jelzésű - stílusában még divertimento jellegű - vonósnégyes-sorozatból is található itt kéziratos példány; ezért áll a program élén egy op. 1-es kompozíció.