"1990 a magyar rendszerváltás első teljes éve, taxissztrájkkal, Duna-gate botránnyal, az orosz katonák kivonásával és az első szabad választással. Budapest átmeneti éveinek művészeti élete pezsgő és különleges, köszönhetően a hirtelen jött szabadságnak, kontrollnélküliségnek, ami nagyfokú kreativitással párosult.

Minden alakulóban volt, és ez az átmenetiség mozgalmassá tette a város kulturális életét is" - emlékezik a huszonkét évvel ezelőtti Magyarországra a kiállítás ajánlója.

Mint Seres Szilvia az MTI-nek felidézte, a C3 alapítvány videóművészeti archívumának vezetőjeként találkozott a Rodolf Hervé-hagyaték rendszerváltás korabeli videófelvételeivel; a világhírű fotóművész, Lucien Hervé fia éppen a rendszerváltás idején jött Párizsból Budapestre, és teljesen "beépült" a magyar főváros underground kulturális életébe.

"Nem volt profi operatőr, de élt benne egyfajta dokumentatív törekvés, folyamatosan dokumentált" - szólt a francia-magyar képzőművészről Seres Szilvia. Mint hozzátette, Hervé felvételein feltűnnek a budapesti szubkultúra személyiségei, eseményei és helyszínei, például a Tilos az Á, a Zanzi Bár, a Fekete Lyuk és a Biliárd 1/2 10; számos olyan típusú kulturális találkozóhely, amelyek az átmeneti időszakkal együtt kivesztek Budapestről.

A rendszerváltást gyerekként megélő médiaművész elmondta: régóta érdekelte a hetvenes-nyolcvanas évek ellenálló, underground, tiltott-tűrt kultúrája, majd a kilencvenes évek elejének változásai, mikor "a régi törvények megszűntek, de az újak még nem alakultak ki".

Seres Szilvia ezért 2006-ban interjúkat készített az átmenet underground kultúrájának emblematikus alakjaival - többek között Halász Péterrel, Najmányi Lászlóval, Ujj Zsuzsival, Szilágyi Lenkével, Várnagy Tiborral, Müller Péter Sziámival, Bárdos Deák Ágnessel és Király Tamással -, azt kutatva, hogyan élték meg a rendszerváltás időszakát és az azóta bekövetkezett változásokat.

A korábbi MenüPont helyén megnyíló Mélycsarnokban látható installáció két részből áll össze: a fő vetítésben Seres Szilvia interjúalanyai tűnnek fel, emellett a kor hangulatát Rodolf Hervé archív felvételei segítenek visszaadni.

A Laza optimizmus kurátora Készman József; a február 12-ig látogatható kiállítás kísérőprogramjait a www.mucsarnok.hu honlapon találhatják meg az érdeklődők.