A Red Balloon elnevezésű tervezőcsapat a Szeged Rókus városrészben található egykori Szeged Erőmű területét álmodta újjá, ahol elsődleges cél volt a terület városszövetbe integrálása - jelentették be a szervezők pénteken Szegeden.

A nemzetközi városépítészeti tervpályázatot tavaly áprilisban írták ki az egykori szegedi gázgyár, az EDF-Démász Zrt. 2009-ig működő erőművének hasznosítására. A 2,6 hektáros ingatlant mintegy négy tucat – külföldi és hazai - csapat tervezte újjá.

A pályázatra fiatal, negyven év alatti európai építészek nyújthatták be elképzeléseiket június 30-ig és novemberben egy nemzetközi zsűri értékelte a beadott munkákat. A pályázat célja, hogy a funkcióváltás előtt álló területet minél inkább integrálják a környezetbe.

Az átalakítással egy teljesen új térbeli és funkcionális rendszert kellett a területre telepíteni. A meglevő elemek egy részét lehetőség szerint meg kellett tartaniuk a tervezés során a szakembereknek, így a volt kéményt, a víztározó megmaradt beton elemét, vagy az egykori üzemcsarnok épületét. A pályázatot kiíró energetikai cég és a szegedi önkormányzat elképzelései szerint az átalakuló területen nagy hangsúlyt kapott az új közterek rendszere, valamint az iroda, szabadidős, szálláshely-, lakó-, kereskedelmi és kulturális funkciók változatossága.

Fehér Éva a város főépítésze az MTI-nek elmondta: negyvenegy pályamunka érkezett, köztük jelentős számban a magyar építészek munkái. A tervezők korhatárbeli megkötése miatt a beadott anyagok nagyon fiatalosra sikerültek, sokan merész ötletekkel építették be a gyárterületet, és bátran használták a zöld felületeket.

A nyertes pályázatot egy magyar tervező csapat tette a zsűri elé. A megoldás nagyon egyedi, mely a területet egy félig nyitott és félig zárt tömbként kezelte. A pályázat nagyvonalúan alkalmazta a zöld területet, ami egy emberbarát tervet eredményezett - fogalmazott a főépítész.

A győztes Red Balloon csapatban három fiatal építész dolgozott: Kun Tamás, Mezey Tamás és Álmos Gergely. A szegedi származású Mezey Tamás a tervről az MTI-nek elmondta: alapgondolatuk az volt, hogy a területet tömbként, komplexen kezeljék.

A terület két oldalára egy „intelligens falat”, azaz épületsort terveztek, mely a városi forgalom zajától megvédi a belső, zöld környezetet. Ez a „fal” tartalmazná a különböző, a kiírásban is megjelenő funkciókat, azaz az alsó szinteken a kereskedelmi lehetőségeket, egy szinten irodákat, de lennének lakó részek is.

A kötelező elemeket, mint például az üzemcsarnokot, vagy a gyárkéményt kulturális funkcióval töltenék meg. A tömb belső területét három fő részre osztották: egy könnyebben megközelíthető városi részre, a lakók által használt belső élő zónára, és egy hátsó, intimebb, művészeti területre.

A különböző részeket tájépítészeti eszközökkel választották el. A francia alapítású, de mára európai szintűvé fejlődött, kétévente megrendezett EUROPAN Nemzetközi Építészeti, Városépítészeti tervpályázatnak a célja az, hogy egy európai szintű hálózaton keresztül segítsen az önkormányzatoknak abban, hogy a legbonyolultabb helyszínekre friss és előremutató, az adott helyzetnek legjobban megoldó tervek szülessenek.

Mára az EUROPAN a kontinens legnépszerűbb és egyik legnagyobb hatású városépítészeti tervpályázati rendszerévé vált. A 17 európai tagországban 49 helyszínre közel 3000 tervező csapat regisztrált Európa-szerte. A helyszínekre beadott tervek száma meghaladta az 1800-at.