A helyi törvényhozás székhelyeinek mindenhol a világon nagy jelentőséget tulajdonítanak, már maga az üzenetértékű, milyen a parlament épülete - mondta el a konferencia szünetében az MTI-nek a Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnöke.

Alfred Dubler hozzátette: a parlamentek működését nemcsak politikai, hanem építészeti oldalról is érdemes megvizsgálni, fontos például az örökségvédelmi és az ökológiai szempontok összehangolása.

Kálmán Ernő, a konferenciát szervező Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöke emlékeztetett: Budapest szellemiségét három kupola határozza meg: a vár és a Szent István-bazilika mellett a parlamenté. Az épület tervezője, Steindl Imre éppen 110 éve hunyt el, az évforduló pedig jó alkalmat kínál a múlt áttekintésére, és arra, hogy felmérjük Budapest építészeti öröksége megőrzésének lehetőségeit - tette hozzá.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a konferencia előtt elmondott köszöntőbeszédében kiemelte: minden jelentős városra jellemző egy saját, egyedi építészeti nyelv. Budapest arculatában meghatározó a dualizmus korszaka, mikor "az új hangon megszólaló főváros azt kiáltotta a világba, hogy a levert szabadságharc ellenére, alig két emberöltő múlva a magyarság talpra állt" - fogalmazott.

Mint a házelnök megjegyezte, a főváros arculatán a szocializmus időszaka nem tudott mély nyomot hagyni; 1990-ben a parlament épületéről is lekerült a vörös csillag. Kövér László a következő évek teendőiről is szólt: "az előttünk álló években Steindl Imrének, az Országház tervezőjének a korabeli térszerkezeti tervei alapján kívánjuk újjáépíteni az Országház előtti Kossuth teret, ötvözni kívánjuk a hagyományt a korszerűséggel és ezzel reményeink szerint megerősítjük az Országház világörökségi vonzerejét".

Az idei Tavaszi Nemzetközi Építészeti Fesztivál keretében megrendezett konferencia előadásai a magyar mellett a német, a libanoni, a szlovák, a cseh, a lengyel és a skót törvényhozás épületével ismertették meg a résztvevőket.