"Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom" - jelentette ki a házelnök.

Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem lehet egy huszárvágással megoldani ezt a kérdést, úgy válaszolt: az élet sokkal bonyolultabb, semmint, hogy vannak fekete-fehér megoldások.

"Szerintem azok a sommás állítások, azok a sztereotípiák, hogy itt már mindenki, mindenhol, mindent megoldott, egyedül mi nem tettük ezt meg, ezek egész egyszerűen tévedések" - fogalmazott. Ez merő tévedés, a környező országok sem oldottak meg semmit jobban, mint mi - mondta.

"Szerintem ez egy értelmiségi belügy, (...) az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy ezzel foglalkozzanak" - mondta Kövér László.

"De lássuk a medvét, milyen megoldási javaslatok lesznek az ellenzék részéről, a mi frakciónk részéről" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy bizonyos nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe kell venni, és szerinte elképzelhetetlen, hogy totális nyilvánosságot kapjon mindaz, ami 1990 előtt történt.

Arra a kérdésre, hogy 22 év miért nem volt elég, hogy ebben a témában egy kiérlelt javaslat elkészüljön, úgy válaszolt: "szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. (...) Lehet azon finomítani, hogy ki hogyan, milyen mélységig ismerje meg mint áldozat, mint megfigyelt a rá vonatkozó iratokat, azoknak a személyét, akik őt megfigyelték (...), zsarolták".

Úgy vélte, lehet azon finomítani, hogy kutatóként hogyan lehet hozzáférni ezekhez az iratokhoz, de jelezte: ezek az iratok illegitim módon, egy diktatúrában születtek, rengeteg embernek olyan személyes titkát tartalmazzák, amelyek nyilvánosságra hozatala rájuk nézve kedvezőtlen is lehet.

"Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani" - fogalmazott.