A Háború és béke és az Anna Karenina című regényei nyomán a világirodalom egyik kimagasló alakjának tekintett író (1828-1910) rokonai, utódai az Egyesült Államokból, Angliából, Franciaországból, Svédországból, de még Uruguayból is eljöttek a rendezvényre, hogy megtekintsék A Tolsztojok családjának története című kiállítást a Puskin múzeumban, és persze felkeressék az író lakhelyeit, természetesen elsősorban Jasznaja Poljanát, ahol az író életének nagy részét töltötte.

A próbálkozások ellenére nehezen ment a rokonsági fokok tisztázása, annak kiderítése, hogy ki kinek a hanyadik unokatestvére.

Noha a Tolsztojok első pillantásra nem nagyon hasonlítanak egymásra, s még kevésbé a zseniális felmenőre, Vlagyimir Iljics Tolsztoj, a Jasznaja Poljana-i múzeum igazgatója, az író ük-ükunokája szerint a Tolsztoj-gének igen dominánsak, s hiába keveredtek házasságok útján másokkal úgy véli: akadnak ugyan az utódok között különböző arctípusok, de azért bárhol megismerik egymást. Némely vonás sokuk arcán megvan: a magas homlok, a mélyen ülő szemek, amelyek a család nagyon sok tagjánál különösen sugárzóak, fényesek. Ami pedig a jellemet illeti, az ükunoka szerint majd mindannyian nagyon egyenes emberek, nem nagyon rejtegetik érzelmeiket.

A család védőszentje Szent Szpiridon, s a Puskin múzeumban látható kiállítás egyik legérdekesebb darabja a családi védőszent ereklyéit tartalmazó kereszt, amely 600 éve van a nemesi címet I. Péter cártól elnyerő család birtokában.