bezár
 

építészet

2008. 09. 21.
Neoreneszánsz építészet Budapesten: tárlat a MÜPA-ban
MTI/PRAE.HU
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Reneszánsz Év őszi évadnyitó eseményeként Neoreneszánsz építészet Budapesten címmel nyílt kiállítás szombaton a Művészetek Palotájában. A tárlatot Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára nyitotta meg.

prae.hu

A reneszánsz évben országszerte 300 helyszínen 3 millióan voltak kíváncsiak 700 eseményre – hangsúlyozta megnyitó beszédében az államtitkár, aki reményét fejezte ki, hogy az őszi rendezvénysorozat legalább olyan sikeres lesz, mint amilyenek az eddigiek voltak. Az őszi időszak programjai azt mutatják be, miként hatott a későbbi korokra és a jelenkor művészetére a reneszánsz.

A kultúra képes egységet teremteni, benne a nemzet kifejezheti a tradíciókhoz való hűségét és a világra való nyitottságát is – közölte az államtitkár.

A kiállítás kurátora, Előd Ákos elmondta: a tárlatot két pillér tartja, a látvány és a tartalom. Olyan épületekről állítanak ki fotográfiákat, amelyeket mindenki ismer, csak nem tudja, hogy ezek az 1860-90-es években keletkeztek. Ezekre az építményekre ma is büszkék vagyunk, hiszen értékeket őriznek, s a főváros legszebb épületei között tartjuk számon őket – hangsúlyozta.

A tárlaton az érdeklődők 20 épületről tekinthetnek meg fotókat, így egyebek mellett a Fővámház, a Régi Képviselőház, az Egyetemi Ásványtani Intézet, a Régi Zeneakadémia, a Régi Műegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház gyönyörködteti a látogatókat. A képeket különböző szögből is bemutatják a rendezők, számítógép segítségével.

A kiállítás másik része a földszinti teremben folytatódik, ahol a falra függesztett fotográfiák alatt arról is olvashatnak az érdeklődők, hol található pontosan az épület, mikor épült, ki építette, s rövid történetüket is elolvashatja a publikum.

A Neoreneszánsz építészet Budapesten című tárlat építészei között egyebek mellett Steindl Imre, Ybl Miklós, Láng Adolf, Weber Antal és Bukovits György nevét találjuk azok között, akik az 1860 és 1890 közötti években gyönyörű épületekkel ajándékozták meg a Budapesten élőket.
nyomtat

További írások a rovatból

építészet

Kritika a Skin of Glass című filmről
építészet

Kritika a Kis magyar kockológia című kiállításról
építészet

Fényképkollekció a Tabán utolsó évtizedeiről
építészet

Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán

Más művészeti ágakról

Interjú Szabó Imola Juliannával, a MáSzínház Ha, én… című előadásáról
színház

Sétálószínházi Kékszakállú-adaptáció az Anyaszínháztól és az RS9 Színháztól
art&design

Horváth Anita: Igyekszik az ember lánya


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés