A délelőtt tíz órakor kezdődő tanácskozáson az 1995-ben elhunyt Baka István irodalmi hatásáról a költő életművének kiváló ismerői, mások mellett Ágoston Zoltán, Szőke Katalin és Szörényi László irodalomtörténészek tartanak előadást - mondta Liebhauser János, a könyvtár igazgatója. A szimpóziumon, amelynek a Garay János Gimnázium ad helyet, jelen lesz a költő özvegye, Baka Tünde és gyermekei is.

Ezt követően a szegedi Baka István Alapítvány és a Somogyi Károly Megyei Könyvtár által meghirdetett vers- és prózamondó verseny dunántúli elődöntőjében csaknem húsz produkciót láthat a közönség - közölte Liebhauser János, megjegyezve, hogy a döntőt Szegeden, november 22-én rendezik majd.

A program része az Összefogás a könyvtárakért országos rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a szekszárdi megyei könyvtár ezúttal a tizenéves olvasóközönséget igyekszik megszólítani - fűzte hozzá Liebhauser János.

Baka István költő Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte. 

Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás-szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt. 

Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.