"Aki járt már valaha Énlakán, és megpihent az öreg hársfa árnyékában, biztos visszavágyik a Firtos-hegy lábához. Már amikor először jártunk itt, éreztük, hogy ez több mint vendégeskedés. Inkább egy fajta hazatalálás" - hangsúlyozta megnyitó beszédében Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége.
   
"Az anyaországi magyarok hajlamosak arra, hogy romantikus rajongással tekintsenek a határainkon túli, s különösképp az erdélyi falvakra. Pedig nagy szükségünk van a túlzásoktól mentes, pontos ismeretekre, ha tényleg érteni és segíteni akarjuk őket" - fogalmazott. 
   
Herczegh Anita szerint sokan gondolják, hogy errefelé egy romlatlan, archaikus település éli mesevilágba illő napjait, és az élet egyetlen hatalmas, szépen faragott székely kapu. "A valóság mindig más. Részben szebb és izgalmasabb, másfelől józanabb és emberibb." 
   
A Firtos a székelyek történetében és Énlaka legendavilágában fontos szerepet játszott. Ezek valóságalapját a népvándorlás kori éremkincs, egy középkori vár, egy kápolna és egy mára teljesen széthordott szerzeteskolostor adja. A Firtos-hegység nyugati oldalán található Énlaka a Kisküküllő és a Nagyküküllő vízválasztó gerincén fekszik, ahol a közép- és újkorban Nagy Útként ismert római limes halad.
   
Énlaka kivételes eredetiségben és gazdagságban őrizte meg a székely építészet hagyományait. A falu házairól - a kiállítást is szervező - Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora készítette a tárlaton látható fotókat, és munkacsoportjával együtt készítették el az építészeti metszetrajzokat, magyarázó szövegeket.
   
A professzor, aki a megnyitón maga mutatta be a kiállítás anyagát, elárulta, hogy személyes kapcsolat fűzi a rendkívüli műemléki értékű faluhoz, hiszen a közelben, egy másik településen született. "Kívülről nézve ékszerdoboz Énlaka, de a fiatalok elvándoroltak, a közösségi közlekedésbe a rossz utak miatt sem Énlaka, sem a szomszédos községek nincsenek bekapcsolva" - mutatott rá Visy Zsolt.
   
2007 óta kétévente konferenciákat rendeznek a falu megmentésére létrehozott közalapítvánnyal együtt, a tanácskozások anyagát meg is jelentetik. Az első alkalommal az innen elszármazottak beszéltek és írtak a faluról, a második konferencián a székely mesterségeket vették sorra, a harmadik a székelyek középkori történetét vizsgálta. Idén szeptemberben a székely gazdálkodással foglalkoznak, terveik szerint két év múlva a székely népzene és néptánc tárgyköréből merítenek. 
   
A Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszéke és a Pécsi Légirégészeti Téka szerződést kötött előbb három, majd további két székelyföldi múzeummal Dácia nyugati limesének közös kutatására.