bezár
 

irodalom

2008. 10. 24.
Csengőfrász - az M14543-as szökevény emlékezik
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tragikus gyerekkor, regényes életút, sikeres művészpálya - mindez igaz Szabó Balázsra, aki nemrég tartotta a könyvpiacon október 23-ra időzített könyvének, a Csengőfrásznak a bemutatóját.

prae.hu

A ma az Egyesült Államokban élő Szabó Balázs, a Kossuth-díjas Szabó Sándor színművész fia egyike volt azoknak a tinédzsereknek, akik elképesztően veszélyes körülmények között szöktek át a határon 1956. október 23-át követően. 

Bár az archív fotókon többnyire az látható, amint kis motyójukat a hátukon cipelve, a szabadság reményétől mosolyogva lépnek át emberek százai Ausztriába, egy idő után már életveszélyes volt a határ átlépésének akár a szándéka is. A 13 éves Balázsnak mégis sikerült egy biciklivel a golyózáporban átszöknie a határon. Ő lett az M14543-as számú menekült a lágerben.

A könyv egyszerre sajátos szemszögű dokumentumregény 56-ról és kegyetlenül őszinte életrajz. 

Bár Szabó Balázs ma is kiválóan beszél magyarul - 1963 óta minden évben hazalátogat - angolul írta meg a könyvet, amelynek első kiadása az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója alkalmából jelent meg az USA-ban. Ott a könyv hamar elfogyott, ami annak is köszönhető volt, hogy kedves szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Lee Iacocca, a Ford and Chrysler autógyár hajdani elnöke, aki a szerzőtől festményeket vásárolt.

Szabó Balázs a híres színművész, Szabó Sándor fiaként korántsem élte a felkapott sztárok gyerekeinek csillogó életét: nagy nyomorban nőtt fel, nagyszülei vidéken nevelték, anyja csak néha látogatta, apja pedig évekkel később vette magához, és akkortól kezdve ismerte meg a testvérét, Barnát, majd alakított ki mostohaanyjával, Bárczy Katóval, az ugyancsak ünnepelt filmsztárral szeretetteljes kapcsolatot. 

Apja és mostohaanyja szintén átszöktek a határon 1956-ban, és egy ausztriai menekülttáborban találtak rá fiukra. Szabó Sándor később visszatérhetett Magyarországra, és mint sikeres színész folytatta életpályáját, amelyet Kossuth-díjjal ismertek el. Balázst és testvérét, Barnát egy amerikai család nevelte fel.

Szabó Balázs ma Észak-Karolinában él, képei számos tehetős amerikai család otthonában és múzeumokban láthatók. Már gyermekkorában kitűnt rajztehetsége, amelyet aztán iskolái befejezése után már az Amerikában bontakoztatott ki. 

A Csengőfrász kendőzetlenül leírja mindazokat a szörnyűségeket, vallatásokat, kínzásokat, letartóztatásokat, megalázásokat és abszurditásokat, amelyek 1956 előtt megtörténhettek Magyarországon, csakúgy mint a forradalom idején bosszúvágytól hajtott, kegyetlen cselekedeteket.

A könyv akár történelemóra is lehet a mai huszonéveseknek, mert felmutat olyan összefüggéseket, amelyek a történelemkönyvekben nem szerepelnek. Közben pedig bemutatja egy kisfiú életét az ötvenes években, aki nagy szegénységben és sok-sok nagyszülői szeretettel körülvéve nő fel. Nem utolsósorban pedig az akkori idők hétköznapjainak apró-cseprő - ma már elképzelhetetlenül nyomorúságos - gondjaival is megismertet.

A Csengőfrászt (Knock in The Night)  a Geobook Hungary Kiadó adta ki és Zsuppán Fabiola fordította.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A Krasznahorkai László-szövegek poétikájának kistükre buddhista filozófiai értelmezésben
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap
irodalom

Interjú dr. Béres Judittal
Az Élet és Irodalom LXIX. évfolyamának 48. számáról

Más művészeti ágakról

Musica Moralia a Dugattyúsban
Márfi Márk Telik című drámájának 82. előadásán jártunk
A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című előadás a Magyar Színházban
Verdi Nabuccója a Nemzeti Filharmonikusok előadásában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés