A festő-, szobrász és éremművészt kedden Budapesten érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
   
Bodó Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamosszeg községben született 1920-ban. A Kieselbach Galéria életrajza szerint az alkotó tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte megszakításokkal 1941-1942-ben, valamint 1945-1948-ig. Mesterei Leszkovszky György, Diósy Antal és Konecsni György voltak. 1957-ben feleségével elhagyták az országot, és Nashville-ben telepedtek le, ahol művészeti iskolát nyitottak.
   
Bodó Sándor a festészet mellett restaurálással foglalkozott és szobrokat, érmeket és faliszőnyegeket is készített. Munkáit több amerikai nagyvárosban bemutatta, sok helyen díjat is nyert. A 70-es évektől lovasképeket, és az amerikai történelem eseményeit megörökítő műveket festett.
   
Történelmi festményei közül kiemelkednek az 1956-os szabadságharcról, a Szent Korona Parlamentbe való ünnepélyes átszállításáról és az egri 1552. évi ostromról szóló festményei - olvasható a család méltatásában.
A művész részt vett a Mátyás-templom restaurálásában.

1999-ben feleségével hazatért, és Bodó Művész Szalon néven kiállítótermet nyitottak. Munkái a Hadtörténeti Múzeumban, a Nemzeti Múzeumban, Esztergomban és Nashville-ben találhatóak.
   
Bodó Sándort 2013-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.