bezár
 

irodalom

2014. 02. 26.
Eltemették Gyarmati Fannit
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Eltemették Radnóti Miklós özvegyét, Gyarmati Fannit szerdán a Fiumei úti sírkertben - tájékoztatta a XIII. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat az MTI-t.

prae.hu

A közlés szerint Gyarmati Fanni hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.
    
Gyarmati Fanni életének 102. évében, február 15-én hajnalban halt meg. 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden doktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze.
    
Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.
    
Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben - nem sokkal meggyilkolása előtt - is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.
    
Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet.
    
Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében - a Radnóti-emlékév alkalmából - a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.
    
Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti Miklós teljes kéziratos hagyatékát.

 
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXIX. évfolyamának 44. számáról
Áfra János Kitakart anyám című kötetének bemutatójáról
Az ismeretlen Gyóni
Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 42. számáról

Más művészeti ágakról

Avagy a svédek operába mennek – a Così fan tutte Uppsalában
Beszélgetés Kovács Tamás színművésszel a KultúrArc eseményén
Tudósítás az első DIA filmklubról
Vészits Andrea Ábris és az azúrkék patkány című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés