Történészek és teológusok számára eddig vitathatatlan tény volt, hogy Luther bányász fiaként született, ahogy maga is állította, anyja pedig kénytelen volt az erdőben rőzsét gyűjteni, ha be akart fűteni.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a valóság más volt. Pontosan 491 évvel azután, hogy Luther Márton kitűzte Wittenberg templomának kapujára 95 tézisét, amellyel megindította a protestáns reformot, a hallei régészeti múzeum kiállítja a vallásalapítónak a mindennapi életben használt száz tárgyát. Egy részük három lakhelyéről származik, a többi különböző templomokból és múzeumokból.

Ezek alapján kétségtelen, hogy a reformáció atyja jómódú polgári életet élt. Erről tanúskodnak a maradványok, amelyek az apja, Hans házánál folytatott ásatásokból kerültek elő. Ebben a házban nőtt fel maga Luther Márton is - írta az El País című spanyol napilap.

Baromfi-, malac- és madárcsontok sokasága mutatja, hogy a házban nem takarékoskodtak az élelemmel, hogy vadászgattak is, ami akkor is költséges szórakozás volt. A ház nagy földterületen, több épületből állt. A későbbi wittenbergi házban, amelyet feleségével, a volt apáca Katharina von Borával és hat közös gyermekükkel osztott meg, kristály- és porcelán étkészletet használtak. Martin Treu teológus, a Luther és a pénz című kötet szerzője, ezt a jólétet a feleség érdemének tulajdonítja.