art&design
2014. 05. 18.
Fabényi Júlia: sikerült megvalósítani a Lumúban, amit elterveztem
Eddig sikerült véghezvinnie terveit a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) igazgatójaként - mondta el az MTI-nek adott interjújában az intézmény élére csaknem egy éve kinevezett Fabényi Júlia, aki a Lumú jelenlegi és várható kiállításairól is beszélt.
Fabényi Júlia hozzátette, ehhez "nagyon kézenfekvő" volt a Beat-nemzedék és Allen Ginsberg munkásságát feldolgozó kiállítás, melynek sikere még őt magát is meglepte, ahogyan az is, hogy mennyire eltérő generációkra - a hatvanon fölüliekre és a húsz-harminc év közöttiekre egyaránt - hatott a multimédiás tárlat.
"Ezzel a kiállítással mintha kinyílt volna a kapu, és folytathattuk az Átmenet és átmenet című tárlattal, amelyben még mindig fenntartható volt a mai avantgárd lendülete" - tekintett vissza a Josip Vanista, Oleg Kulik és a Blue Noses munkáiból rendezett kiállításukra.
Az igazgató fontosnak nevezte, hogy sikerült közös kiállításokat létrehozni más Ludwig Múzeumokkal - ilyen volt Fabrizio Plessi tárlata, amely rövidesen nyílik Koblenzben -, amit jövőre folytatni fognak.
Jelenleg Reigl Judit és Hantai Simon életmű-kiállításai láthatók a Lumúban. "Művészettörténeti jelentőségű tett, hogy őt és Hantait egy időben ki tudjuk állítani, hiszen két azonos indítású alkotóról van szó. Mindketten 1944-ben diplomáztak, Szőnyi Istvánnál tanultak, nagyjából azonos időben hagyták el Magyarországot, borzasztó nagy tudásvággyal mentek Párizsba, ahol mindketten bekerültek André Breton körébe, majd egy időben hagyták ott a szürrealizmust" - vont párhuzamot.
Onnantól aztán elváltak az utak - fűzte hozzá Fabényi Júlia: Reigl egyfajta akcionista festészet felé indult, Hantai szinte teljesen visszavonult, meditációs gyakorlatokkal foglalkozott, és onnan indította rendkívül izgalmas, korszakalkotó, konceptualista festészetét 1960 körül.
Az igazgató a várható tárlatokra is kitért: elmondása szerint Tolvaly Ernő szeptember közepén nyíló kiállításában a közönség majd láthatja, hogy a neoavantgárd második generációja, tehát azok, akik a hetvenes évek végén végeztek, hogy álltak a festészet kutatásához és koncepciójához.
"Nagyon értékes művek jöttek ekkor létre. A köztudat csak most kezdi befogadni, mi történt itthon a hatvanas években, mi ennek elébe megyünk, és bemutatjuk, hogy mi történt a hetvenes évek végén, hogy az is mekkora ugrás a hatvanas évek konceptualizmusához képest" - hangsúlyozta.
Októberre várható a Forradalmak című tárlat, amelyre a Lumú igyekszik megszerezni Jonathan Meese munkáit is. A német alkotó "egyrészt őrült, másfelől nagyon komolyan veszi a művészetet" - szólt róla Fabényi Júlia. A budapesti közönség Meese munkáival egy olyan csoportos kiállításon találkozhat, amelynek egyaránt témái lesznek a politikai forradalom, a politikai és a művészi forradalom összevetése, valamint a képzőművészet anarchista szerepe.
Fabényi Júlia kiemelte az általa beindított, nagy látogatottságú szabadegyetemi sorozatot, amely a közművelődési és tudományos feladatkört egyaránt betölti, hozzátette azonban, hogy igen sok rendezvényük lesz iskolások számára is; "az egész nyár Hantai körül forog majd".
Sikerült megjelentetni Lakner Antal, John Cage, Fabrizio Plessi tárlatai, valamint A hős, a hősnő és a szerző című kiállítás régen várt katalógusait is - számolt be az eredményekről a Ludwig Múzeum igazgatója.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
A magyar művészet külföldi népszerűsítéséről Bukta Imre és Samu Géza példáján keresztül
