Grandpierre Atilla csillagász, zenész, filozófus egyedülálló alakja a magyar zenei életnek. A Vágtázó Halottkémekkel a nyolcvanas évek óta járja sajátos, egyedi útját. A VHK a punk, az underground, a népzene és a sámánrítusok különleges elegye volt, a Vágtázó Csodaszarvas inkább a magyar népzenére helyezi a hangsúlyt, egyéni és összetéveszthetetlen módon - szerepel a szervezők MTI-hez eljuttatott ajánlójában.

Az ősi magyar népzenét, szertartásokat felelevenítő, katartikus hatású koncerteket adó zenekar koncertjein Grandpierre megfogalmazása szerint "mindenen túláradó, minden burkot szétrepesztően szárnyaló életigenlés élhető át".

"Ilyen mélységben, ilyen elemi erővel ritkán tapasztalható az életöröm, mint ezeken a ritka alkalmakon. A lélekborzongató koncerteken ősi, megtisztító és felszabadító örömtüzek törnek ki a zenekarból, a közönségből, és ha minden jól megy, akkor a Mindenségből is. Fergeteges ritmusok, varázslatos, keleties dallamvilág, az eurázsiai síkság lovasnépeinek ősi, sámánisztikus zenéje elevenedik fel a zenekar egyedülálló, hipnotizáló és katartikus előadásmódjában" - mondta a frontember.

A december 6-i koncert csúcs- és fénypontja a Hollóének Hungaricával való közös örömzenélés: mintegy húsz zenész lesz a színpadon.

A Vágtázó Csodaszarvas tagjai: Grandpierre Atilla (ének), Bese Botond (kecskeduda), Vaskó Zsolt (fúvósok), Fábri Géza (koboz), Benkő Róbert (bőgő), Fábri András (ciszter, gitár), Fazekas András (dob, ütősök), M. Gebri Bernadett (ének), Molnár Krisztina (hegedű), Orczy Géza (ud, saz, buzuki, dzura, tambura), Bakos Csaba (tapan, derbuka, riq). A csapat eddig három lemezt készített: Tiszta forrás (2006), Végtelen Ázsia (2008), Csillaglovaglás (2011).

A Hollóének Hungaricában tagjaik szerint középkori fazonok középkori hangszereken középkori világzenét játszanak. Produkciójukban dudákkal, furulyákkal, zergekürttel, dobokkal szólaltatják meg a balkáni, közép- és kelet-európai dallamokat.