Az MNG decemberben nyílt, nagyszabású kiállítása a francia és a magyar mester barátságát idézi meg, az épület Grafikai kabinetjében látható "kísérő és elmélyítő" tárlat pedig Maillol magyarországi recepcióját mutatja be kevésbé ismert momentumokon, kapcsolatokon keresztül - közölte a Maillol hatása a magyar szobrászatra című kamaratárlat szerdai sajtóbemutatóján Szücs György főigazgató-helyettes.
    

Gulyás Dorottya kurátor hozzátette, a banyuls-i mester munkássága korántsem csupán Rippl-Rónai József festészetén keresztül hatott a magyar képzőművészetre. A 20. század első felének egyik legjelentősebb szobrásza a festészeti hagyományra épülő rodini irányzattal szemben az ősi plasztikai tradíciókhoz, egy tisztább szobrászi látásmódhoz kívánt visszatérni - emlékeztetett.
    

Ezek a gondolatok Magyarországra először a müncheni Adolf Hildebrand írásain keresztül jutottak el. Az új törekvéseket a magyar művészeti írók egy szélesebb köre nagy nyitottsággal fogadta, és Maillol hatását elsősorban Vedres Márk ekkori szobraiban vélték felfedezni, noha Vedres később nem vált a francia mester követőjévé.
    

Szorosabb rokonság fedezhető fel Beck Ö. Fülöp szobraiban, amit az is alátámaszt, hogy a kiállítás művészei közül egyedül Beck találkozott személyesen is Maillollal annak dél-franciaországi birtokán - mondta el Gulyás Dorottya, hozzátéve: az anyag gerincét mégis Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni munkái adják.
    

Medgyessy vélhetően Rippl-Rónai kaposvári villájában ismerkedett meg mélyebben Maillol művészetével, majd a francia mester elismerését is kivívta az 1937-es párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő szoborcsoportjával. A magyar kritikusok ekkor Maillol másolásával is megvádolták, pedig Medgyessy inkább csak ugyanazokhoz az ősi görög és etruszk forrásokhoz nyúlt vissza, mint idősebb kollégája - idézte fel a kurátor.
    

Gulyás Dorottya elmondása szerint Maillol leghűbb követője talán Ferenczy Béni volt, aki kevés művészeti írásában mindig a legnagyobb kortárs szobrászként emlegette példaképét. Ferenczy azonban nem stiláris szempontból követte Maillolt, hanem életművének lényegét igyekezett felfejteni és visszaadni saját munkáin keresztül - hívta fel a figyelmet.
    

Ferenczy Béni 1956-ban agyembólia következtében fél oldalára lebénult, megtanult azonban bal kézzel rajzolni, és kései sorozatában a nagy európai mestereknek állított emléket; ezeknek a grafikáknak Maillol hangsúlyos szereplője.
    

Gulyás Dorottya az MTI-nek elmondta, az április 6-ig látható kiállítás szobrászati anyaga elsősorban a Nemzeti Galéria saját gyűjteményére épül, de több magyarországi intézménytől is kölcsönöztek szobrokat, grafikákat, dokumentumokat.