A vásárhelyi múzeum alapítása az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállításhoz kapcsolódik, melyen - Tornyai János festőművész javaslatára - egy „csevegőszobát” alakítottak ki a szervezők képzőművészeti és néprajzi tárgyakkal. A gyűjtését Tornyai útmutatásai alapján Kiss Lajos, a későbbi jeles néprajzkutató, a közgyűjtemény első múzeumőre végezte. A tárlat bezárása után a város vezetői az anyag egyben tartását szorgalmazták, és a Városi Tanács 1905. február 15-én hozta meg döntését a múzeumalapításról. Ezt megelőzően a városban az egyetlen múzeumi jellegű gyűjteménnyel a főgimnázium, a mai Bethlen Gábor Református Gimnázium rendelkezett.
    

A gyűjtemény jellegéből adódóan kezdetben Néprajzi Múzeumnak nevezték a hódmezővásárhelyi városi múzeumot. Az alapítást követő évben Tornyai saját, néprajzi gyűjteményével gyarapította az anyagot. 1907-ben a múzeum számára három bérelt szobát biztosított a város, melyeket a közel ezer tárggyal Kiss Lajos rendezett be. 1914-ben vette meg a város a múzeumi gyűjtemény és a közkönyvtár számára a Imre József-féle egyemeletes házat, ahol a múzeum - kibővült formában - ma is működik. Az intézmény 1951-ben vette fel Tornyai János nevét.
    

A születésnap alkalmából vasárnap gyerekprogramokkal várják az érdeklődőket a Tornyai-múzeumba. A családi nap középpontjában a gyűjtemény legismertebb régészeti relikviái, a kökénydombi leletegyüttes áll, és lehetőség nyílik újkőkori minták készítésére hengerrel vagy karcolással. A múzeumot játékos kvízzel fedezhetik fel a látogatók.
    

A múzeum alapításának évfordulójához kapcsolódóan tavasszal emléktáblát állítanak, amelyen megjelenítik a közgyűjtemény jelentős igazgatóinak és múzeumőreinek neveit és vezetői megbízatásuk dátumait. Könyvek kiadását is tervezik egy-egy jelentős vagy érdekes műtárgyról, illetve az intézmény életében fontos eseményről. Egész éves előadássorozatot is szerveznek a múzeumban a különböző gyűjtemények, egyes tárgyak és kutatási eredmények bemutatására.