A szentpétervári új akadémizmus a kilencvenes évek elején kapott szárnyra a nonkonformista orosz filozófus, képzőművész és teoretikus, Timur Novikov szellemi irányítása alatt. Az Abszolút szépség című tárlat az új akadémizmus történetéről ad áttekintést, a korai művektől az 1990-es évek végén kialakuló "új komolyság" irányzatáig.
    

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: "A múzeum kiemelt feladatának tekinti, hogy a gyűjteménye profiljának megfelelően a volt szocialista országok képzőművészetének alakulását kövesse, és elméleti megalapozottsággal bemutassa".
    

Felhívta a figyelmet arra, hogy a múzeum gyűjteményének egyik nagy fejezete a szovjet orosz művészet, melyhez az 1990-es évek közepétől a disszidens vagy nonkonform művészet is társult.
    

Felidézte: a magyar közönség legutóbb 25 éve láthatta a Műcsarnokban a Pétervári Újak című tárlatot, amely annak a generációnak a legfrissebb műveiből mutatott be válogatást, akik 1985-ben alapították meg a Mindenféle Művészetek Akadémiáját, amely a mindenféleség gondolatát tűzte zászlójára. Az Új Művészeti Akadémia az akkori kulturális közeggel szemben a klasszikus szépségideált helyezte a központba.
    

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára hangsúlyozta: az orosz művészet a különféle politikai viszonyok között is mindig kísérletező, lázadó, újító volt és látványos eredményeket ért el. A mostani kiállítás is egy sajátos felfogású, előre mutató, kísérletező és izgalmas vállalkozás, amely jól mutatja azt is, hogy a két ország között "élő kulturális együttműködés valósul meg" - tette hozzá.
    

M. Nagy Miklós író, műfordító megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az új akadémista csoportosulás tagjai, az új orosz avantgárd alkotói nemcsak festettek és szobrászkodtak, hanem filmeket és színházi előadásokat is létrehoztak, köztük a kultikus Assza című fim készítésében is részt vettek.
    

Az új akadémia tagjainak fontos célkitűzése volt, hogy feltámasszák az antik szépségeszményt, mintegy a moszkvai konceptualizmus ellensúlyát képezve - mondta a műfordító.
    

A szeptember 13-ig látható tárlat csaknem harminc, ma többségében Szentpéterváron, illetve Moszkvában élő művész alkotásain keresztül kronologikus sorrendben mutatja be a szovjet érát követő szabadszellemű Oroszország egyik szimbólumává vált csoportosulás történetét, kiemelve a főbb állomásokat.