A száz évvel ezelőtt a baranyai megyeszékhelyen született Gyarmathy Tihamér a 20. századi magyar nonfiguratív festészet 1940-es években fellépő derékhadának egyik legfiatalabbja, majd az új évezredre már egyik utolsó élő klasszikusa volt - írta a Bemérve a mérhetetlent című tárlatot szervező Janus Pannonius Múzeum az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.
    

A festőművész Martyn Ferenccel együtt részt vett az Európai Iskola néven 1945-ben szerveződő modern művészeti csoportosulás munkájában, alapítója lett az abból kivált Elvont Művészek Csoportjának, valamint résztvevője a Réalités Nouvelles 1947-ben, Párizsban megrendezett első nemzetközi kiállításának.
    

Megingathatatlan következetességű művelőjévé vált előbb az absztrakt szürrealizmusnak, majd a természettudományos világképre alapozott, de hagyományos festői értékek létrehozására törekvő elvont művészetnek - közölte a múzeum.
    

Gyarmathy Tihamér emiatt az 1950-es években belső emigrációba kényszerült, műszaki munkát vállalt, a nyilvánosságtól elzárva folytatta sokoldalú tevékenységét: nemcsak festett, hanem fotogramokat, kísérleti filmet és fémplasztikákat is készített.
    

Az alkotó az 1960-as évektől itthon és külföldön fokozatosan jutott újra kiállítási lehetőségekhez, számos tárlat és könyv mutatta be művészetét, s magas művészeti elismeréseket, köztük 1990-ben Kossuth-díjat kapott.
    

Gyarmathy Tihamér alapító tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, később a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is a tagjai közé választotta.
    

Az alkotó művei a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár a párizsi Centre Pompidou, valamint a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében is megtalálhatók. Utóbbinak Gyarmathy 1985-ben több mint 130 műből álló válogatott életmű-keresztmetszetet adományozott - olvasható a múzeum tájékoztatójában.
    

Kiemelték: a múzeum munkatársai ebből a kollekcióból, más közgyűjtemények és a legrangosabb magángyűjtemények anyagaiból állították össze a december 30-ig nyitva tartó centenáriumi tárlatot, amelynek Első fejezete a Káptalan utcai Múzeum Galériában, a második a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtárban tekinthető meg.