Parillák Gabriella, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: Régi városházi élet címmel nyitnak kiállítást a városháza Bencs-termében, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és a Jósa András Múzeum jóvoltából olyan dokumentumokat és tárgyakat mutatnak be, amelyek nem mindig kerülnek a nagyközönség elé.
    

Így a többi között látható lesz Nyíregyháza 1787. évi mezővárossá válásának oklevele és az akkor kapott pecsét. Kiállítják továbbá az országosan is ritkaságszámba menő 1803-as és 1824-es örökváltság dokumentumait, a település 1827. évi pecsétjét, valamint az 1837-es kiváltságlevelet is, s annak pecsétnyomóját, amely a mai városi címer alapja.
    

A honfoglaláskor már lakott helynek tartott települést egy 1209-ből fennmaradt dokumentum Nyír néven említi, s mivel 1236-ban már temploma is volt, onnan kapta nevének második felét a valamikor kis, a török idők végén, alig 400 lakosú község. A 15. században hajdúvárosi rangot kapott a település, s miután Bocskai István elfoglalta, 1620-ig Erdélyhez tartozott.
    

A város 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben pedig a Károlyiakkal egyezett meg, és kiváltotta magát a földesúri terhek alól, megszerezte területén a föld tulajdonjogát, s az örökválsággal önálló lett, kedvező gazdasági, jogi helyzetbe került. Az 1837-es évben pedig privilegizált város lett, miután V. Ferdinánd király elfogadta a kezdeményezését, s kiváltságlevelében függetlenné tette a megyei nemesi vármegyétől is.
    

Nyíregyháza 1876-ban lett Szabolcs megye székhelye, a két világháború között pedig Szabolcs és Ung egyesített vármegye központja volt, majd 1990-ben a megyei jogú városi rangot kapta meg. Közel 120 ezer lakosával ma az ország hetedik legnagyobb városa.
    

A szombati kiállításon - amelyen 10 és 14.30 óra között - Kovács Ferenc polgármester, Jászai Menyhért és Ulrich Attila alpolgármester, illetve Szemán Sándor címzetes főjegyző személyesen kalauzolja az érdeklődőket - bemutatják még a hivatal működését illusztráló jegyzőkönyveket, iratokat, díszpolgári okleveleket, a megőrzött pecsétnyomókat, sőt a városháza 1872-ben épült, reneszánsz hangulatú, eklektikus stílusú, árkádos bejáratú épületének alaprajzát is. Azokat a helyiségeket is megnyitják, ahová máskor nemigen juthatnak be az érdeklődők.