Vigh Andrea - a Zeneakadémia rektora - az M1 aktuális csatorna keddi műsorában elmondta: az emberiség történelmét végigkísérő mintegy ötezer éves hangszer első aranykora az 1750-es évek Párizsához köthető, második virágkorát pedig Debussy és Ravel korában, a századfordulón élte a hárfa.
    

Mint mondta, a március 10-i hangversenybe a Kelemen-kvartett (Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Homoki Gábor és Fenyő László) frissességet és lendületet hozhat, Drahos Béla fuvola- és Szatmári Zsolt klarinétművésszel pedig hosszú évek óta együtt dolgoznak és nagyon jó velük muzsikálni.
    

Vigh Andrea úgy fogalmazott, hogy Debussy - hangszere irodalmából is eredően - egyik szívügye, művei nemcsak szakmailag nézve remekművek, de felidézhető dallamaikkal a nagyközönséget is az első pillanattól kezdve megnyerik.
    

A Remekművek három tételben című sorozat az MVM Koncertek keretében december 17-én Mozart-esttel vette kezdetét a Zeneakadémián. A harmadik, záró alkalmon, a 2016. december 14-i Saint-Saens-esten a komponista fantáziái és versenyművei csendülnek fel Vigh Andrea (hárfa), Várdai István (gordonka), Szabadi Vilmos (hegedű) és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, Vajda Gergely vezényletével.
    

Vigh Andrea jelezte, hogy a március 10-i koncerten elhangzó egy-egy Debussy- és Ravel-művet júliusban Fertődön is előadják.
    

Kitért arra is, hogy márciusban két szólóestet is ad vidéken egy miniturné keretében: Szekszárdon 17-én, Tapolcán 23-án lép fel a barokktól a 20. századig ívelő műsorral. Mint mondta, szeretné megmutatni, hogy hangszere mi mindenre képes. Ugyan sokan azt gondolják, hogy a hárfa irodalma viszonylag szűk, a határok nagyon kitágíthatóak és ki is tágultak ma, a 21. században - hangsúlyozta.