A tájékoztatás szerint az 1956-os események 60. évfordulója alkalmából az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye mennyire és milyen formában épült be a művészek alkotásaiba az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színház és filmművészet, a tánc területén.
    

"Fontos arról is beszélnünk, hogy a középszintű irodalom- és történelemoktatásban elegendő mértékben van-e jelen, vajon elégedettek lehetünk-e az eredménnyel, beépült-e kellőképpen forradalmunk a kulturális és rajta keresztül a társadalmi köztudatba" - ezekre a felvetésekre, kérdésekre keresnek választ az idén az írók, költők, esszéírók, irodalomtörténészek.
    

A rendezvény szervezői arra fókuszálnak, hogy konkrét művek, jelenségek és folyamatok, kezdeményezések és eredmények tükrében foglalkozzanak az írótábor résztvevői a témával, külön vizsgálva az 1956 és 1989, valamint az 1989-től napjainkig terjedő időszakot.
    

A Tokaji Írótábor nagy hagyományokkal rendelkezik, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum, amely a kezdetektől fogva befogadta, hívta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék őket.
    

Tokaj évről évre meghatározóan a nemzeti érzelmű és közéleti elkötelezettségű résztvevők gyülekezőhelye volt és az ma is. A hetvenes évektől itt vetődtek fel először olyan megoldatlan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelődés vagy a határon túli magyarság sorsa, és itt foglalkoztak először a magyar irodalom jelenlétével Európában.
    

Az írótábor elindítóinak szellemi hátterét a Tokajjal szomszédos Tiszaladány szolgáltatta, amelynek lakói ma is híven őrzik a népi írókkal - Sinka Istvánnal, Somogyi Imrével, Szabó Pállal, Móricz Zsigmonddal, Veres Péterrel - való kapcsolatuk emlékét.