A művészek tiltakozása miatt a párizsi Comédie Francaise-ben és az Odéon Színházban szerda este is elmaradt az előadás, mindkét elfoglalt épületet rohamrendőrök vették körül, akik többször könnygázzal oszlatták szét a színházak előtt a művészekkel szimpatizáló tüntetőket.
    

A nyomásgyakorlást követően született megállapodást a művészek legfőbb szakszervezete, a CGT jelentős előrelépésnek nevezte.
    

"A megállapodás jelenlegi állapotában véleményem szerint jó és igazságos" - mondta csütörtökön Oliver Py színházrendező, az avignoni színházi fesztivál igazgatója a France Inter közszolgálati rádióban.
    

A tiltakozó szabadúszó művészek, akiknek munkája elengedhetetlen a fesztiválokon, azzal fenyegetőztek, hogy nem megfelelő megállapodás esetén bojkottálni fogják a nyári művészeti fesztiválokat.
    

A Franciaországban mintegy 250 ezer alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozó és kisegítő személyzet Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerrel rendelkezik. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgozniuk ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosultak legyenek állami támogatásra.
    

Az átlag munkavállaló ezzel szemben egy ledolgozott nap után csak egy napi segélyre jogosult, ha munkanélküli lesz. A művészek közül viszont azok, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak, amikor nem dolgoznak.
    

A művészeti dolgozók rendszere azonban évente mintegy egymilliárd eurós deficitet halmoz fel, emiatt a kormány annak reformját javasolta.
    

A megállapodás szerint a munkáltatói befizetéseket és a nem szabadúszó művészek járulékait is megemelik a deficit csökkentése érdekében.
    

"A tiltakozók célja az volt, hogy csökkentsék azok gázsijának a plafonját, akik a legtöbbet keresnek, mégpedig azok érdekében, akik a legkevesebbet kapják" - mondta Olivier Py. Azt is hangsúlyozta, hogy a tiltakozók a túlélésért küzdő emberek és nem kivételezettek.
    

A francia kulturális élet egyik alapját jelentő támogatási rendszerben a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják.