Felidézte: 2011-es hivatalba lépése előtt nem kérte a Kárpát-medence-szerte fogható, ugyanakkor rendkívül drágán működő és elavult középhullámú frekvenciára kapott jogosultság meghosszabbítását a tulajdonos, ezért akkor csak műholdon és interneten volt hallható a műsoruk. Ezt sikerült lépésről lépésre földfelszíni hálózattá építeni.
    

Radetzky András merő véletlennek nevezte, hogy vételkörzeteik két kivétellel a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén találhatók. Minden esetben, amikor a médiatanács közösségi frekvenciát pályáztat meg, megfontolják, hogy illeszkedik-e ez a koncepciójukba, és ha igen, elindulnak a pályázaton - tette hozzá.
    

Szeretnék elérni, hogy a katolikus egyház "rádiós jelenléte Magyarországon a lehető legteljesebb legyen" - mondta a vezérigazgató-helyettes.
    

Elmondta: a legfrissebb, tavaly készült mérések szerint naponta százezernél is több hallgatót ér el a rádió, és ez stabil közönségarány. Véleménye szerint ez egy kulturális, társadalmi és vallási küldetésű, kevés zenét, annál több közszolgálati tartalmat kínáló adónál "jó eredménynek számít".
    

Úgy fogalmazott: bár náluk sem mindegy, hányan hallgatják a rádiót, hiszen nem mindegy, "hány ember számára hirdetjük az örömhírt, juttatjuk el az egyház tanítását", szemben a kereskedelmi adókkal, ez nem olyan szempont, ami minden törvényt felülír. Radetzky András szerint "ésszerű és okos egyensúlyt kell találni, hogy minél többen hallgassanak minket, de a küldetésünket mindenképpen teljesítsük".
    

Mint elmondta, működési költségeik nyolcvan százalékát az egyház fedezi, a fennmaradó összeg pályázati forrás és piaci bevétel. Ezen az arányon a tulajdonos sem kíván változtatni - tette hozzá.
    

Jelezte, hogy legutóbb három éve végeztek mélyelemzést közönségükről, annak eredménye szerint hallgatóik többségét ugyan az ötven év feletti korosztály adja, de "a vártnál is több a fiatal", és körükben népszerűek például az - amúgy a leghallgatottabbak közé tartozó - szentmise-közvetítések.
    

Megemlítette: 2011 előtt osztatlan, 24 órás adásrenddel működtek, ezzel szemben most a fővárosi mellett fél tucatnyi vidéki szerkesztőségben készülnek anyagok a rádió számára; van, ahol a helyi adó munkatársa dolgozik nekik, olyan település is akad, ahol más módon működnek együtt, a szintén a katolikus egyházhoz tartozó, Északkelet-Magyarországon működő Szent István Rádióval pedig rendszeres a műsorcsere.
    

A vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy mind műsoraikban, mind technikai rendszereikben törekednek az innovációra, ennek eredményeként már ezrekben mérhető azok tábora, akik az interneten vagy mobilalkalmazáson keresztül követik műsorukat.
    

Hozzátette: azzal számolnak, hogy a következő 10-15 évben még a mostani technológiával rádióznak majd Magyarországon, de készen állnak arra, hogy ha szükséges, nyissanak az újabb platformok felé.