bezár
 

irodalom

2017. 03. 22.
Krasznahorkai kapta az Aegont
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az immár tizenkettedik alkalommal átadott Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, legnagyobb pénzjutalommal járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását - amit idén Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regénye kapott meg.

A tízes listáról az évente változó összetételű zsűri dönt. A lista "kötetei és a nyertes mű népszerűsítése mellett, az Aegon középiskolai tanároknak szóló oktatási segédanyagok elkészítését is segíti, valamint fesztiválokat és irodalmi eseményeket is támogat. És mérhető üzleti eredménye is van a Díjnak a kiadók számára: az első megjelenés után gyakran a harmadik, negyedik, olykor az ötödik újranyomást is megélik a döntős és nyertes kötetek, a szerzők korábbi műveit is új figyelem övezi, ezeknek is új kiadásokat generál, megduplázza az eladásokat és megsokszorozza az olvasókat." - olvasható a díjat bejelentő közleményben.

A Báró Wenckheim hazatér a szerző nyolcadik regénye, és mint egy kivétellel mindegyik, ez is a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A főhős, az Argentínából hazatérő báró Wenckheim Béla – Szirák Péter zsűritag szerint egy „klasszikus Dollár-papa történettel van dolgunk” – visszatér ősei földjére, a Viharsarokba. És közben szétnéz, szétnézeti a szerző, és szinte ugyanazt találja, amit itt hagyott.

Idén a zsűrielnök Bazsányi Sándor egyetemi oktató, irodalomtörténész, kritikus mellett Máté Gábor színművész, rendező, Nagy Gabriella író, szerkesztő, Porogi András, a Toldy Gimnázium magyartanára, Radics Viktória író, műfordító, kritikus, Szirák Péter irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, Thimár Attila, egyetemi oktató, szerkesztő.

A prae.hu portálon a könyvről

"A Sátántangó és sok más könyv szerzőjének ez a kötete, durván, de pontosan megnevezve, katasztrófa-könyv: a Báró Wenckheim hazatér, a lassú lepusztulásról és a gyors, nagyon gyors elpusztulásról beszél" - írja Szigeti Csaba kritikájában.

"A regény során, mint Dante poklának bugyraiban, egyre mélyebbre süllyedő körökben mozgunk, végül minden megkérdőjeleződik, elsősorban a józan ész – talán a humor az, ami, legalábbis, részben, marad." - írja pirkheimer a blogján.

nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

A nagyon mély tavak nyugalma A nagyon mély tavak nyugalma
JAK műfordító-tábor 2018, hatodik nap
irodalom

A díszlépés egy értelmetlen lépés A díszlépés egy értelmetlen lépés
JAK műfordító-tábor 2018., harmadik nap
irodalom

A gyermekkor pszichológus szemmel A gyermekkor pszichológus szemmel
Polcz Alaine: Gyermekkorom – könyvbemutató. 2018. október 1., Katona József Színház
30. JAK-tábor 3. nap

Más művészeti ágakról

színház

Afrikai népmesék újragondolva Afrikai népmesék újragondolva
Homo Ludens Project: Csillagok szíve, Szeged, ZUG
art&design

Emberi történetek Emberi történetek
Nők három felvonásban
PHILharmony - a kendőzetlen kritika


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés