A rendezvény hivatalos programja szerint a vetítéseket október 13. és 19. között hat vajdasági településen, Magyarkanizsán, Szabadkán, Topolyán, Zentán, Zomborban és Újvidéken tartják.
    

Az idén látható alkotások legtöbbje a kilencvenes évekről, a délszláv háborúról és a koszovói konfliktusról szól, illetve azt mutatja be, hogyan érintették ezek a harcok a hétköznapi embereket. Látható lesz azonban más típusú harc is: a filmekben megjelenik az első világháború, a törökdúlás a Délvidéken, egy sportoló harca önmagával, de a megmaradásért való küzdelem is.
    

A közönség megtekintheti Kovács István Szürke senkik című első világháborús játékfilmjét, amely egy magyar-osztrák-román felderítőcsapat veszélyes küldetéséről szól: a katonák az ellenséges vonalak mögött kísérelnek meg felderíteni és megsemmisíteni egy olasz harcállást. Látható lesz a rendező másik alkotása, az Asszonyok lázadása is, amely egy kis vajdasági településről, Oromhegyesről szól. A városka az ellenállás jelképévé vált az 1992-1995-ös délszláv háború idején, az ott élő asszonyok ugyanis úgy döntöttek, nem engedik el férjeiket a háborúba.
    

Az irgalmas angyal 1999-ben, Jugoszlávia NATO-bombázása idején játszódik és azt mutatja be, hogyan élték meg a civilek, az átlagemberek a 78 napon át tartó légicsapás-sorozatot. Goretic Péter filmje részben önéletrajzi, részben pedig családi ihletésű történet. A film címe annak a NATO-hadműveletnek a szerbek által használt, nem hivatalos nevére utal, amelynek célja Jugoszlávia bombázása volt annak érdekében, hogy véget vessenek Slobodan Milosevic elnök koszovói erőszakkampányának.
    

A kilencvenes évek jugoszláviai, illetve vajdasági eseményeit dolgozza fel más megközelítésből Tolnai Szabolcs Minotaurusz című alkotása, amely egy széteső család melankolikus hangvételű történetét tárja a nézők elé.
    

Ismét láthatja a vajdasági közönség Bicskei Zoltán Álom hava című drámáját, amely az 1600-as évek végén, a törökdúlásban kiürült Bácskában játszódik. A filmet a 13. században épült, majd a török hódítás alatt megrongált román stílusú aracsi romtemplomban forgatták, amely az egyik legkorábbi építészeti emlék a Vajdaságban.
    

Bogdán József délvidéki papköltő a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmét mutatja be a Fohász a déli végeken című dokumentumfilm, amelyet Fejős Csilla rendezett. A déli szórványban tevékenykedő pap a filmben arról mesél, hogyan és miért bízik abban, hogy lehetséges a dél-bánsági magyarság megmaradása.
    

K. Kovács Ákos Saskarom című dokumentumfilmje egy különleges sportolóról, Józsa Mihályról szól, aki saját tervezésű gépeken edz, és hatvan felett rokkantnyugdíjasként is küzd a győzelemért.
    

Levetítik emellett a több mint háromszáz éves péterváradi erőd építéséről készült filmet. Az Erőd című alkotást Antal Szilárd rendezte. Látható lesz továbbá Siflis Zoltán A kamerás emberek című dokumentumfilmje a mozi két első délvidéki és közép-európai úttörőjéről, Lifka Sándorról és Bosnyák Ernőről.
    

Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja annak emlékére, hogy Lifka Sándor 1910-ben ezen a napon nyitotta meg Szabadkán az első filmszínházat. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben hozott határozatot a helyi magyarság jeles napjairól, ezek között kapott helyet a mozgókép napja.