"A hangszer teljesen elvarázsol, mintha visszamennénk háromszáz évet" - fogalmazott Fassang László Liszt-díjas orgonaművész, a koncertsorozat művészeti vezetője az M1 csatorna csütörtöki műsorában.

Faragó Attila orgonaépítő szerint éppen ez az időutazás volt a céljuk a hangszer építésekor. Ezért akárcsak Bach idejében, borovi fenyőt használtak Türingiából, s ez összefügg az orgona hangzásával is.

A Bach-összes sorozatban a zeneszerző orgonaművei tizennégy koncerten hangzanak el. A júliusban indult széria második részének kezdeteként pénteken Bach hat triószonátáját fogja eljátszani. A következő hetekben német, svájci és belga művészek is koncertet adnak.

"Bach művei teljesen más megvilágításba kerülnek egy ilyen hangszeren, mert sokat elárul arról, miként lehetett annak idején ezeket eljátszani. Ugyanazon hangköz-lépéshez a pedálon egy Bach-korabeli orgonán sokkal nagyobb mozdulat, több idő szükséges, ami a zeneiségben is megmutatkozik. A hangszer szélellátása is sokkal érzékenyebben reagál a billentésre" - fogalmazott az orgonaművész.

Az orgona készítője szerint leginkább Bach arnstadti orgonája inspirálta őket, ebből a hangszerből emelték ki a jelentős regisztereket és másolták le a Hold utcai orgonán. Faragó Attila arról is beszélt, hogy egy ilyen hangszer megépítése 10-13 ezer munkaóra, az ő csapata szűk egy év alatt készült el a munkával.