bezár
 

art&design

2019. 12. 13.
Zórád Ernő-emlékkiállítást nyitnak meg Balassagyarmaton
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Zórád Ernő-emlékkiállítást nyitnak meg Balassagyarmaton A balassagyarmati születésű Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista életmű-kiállítását nyitják meg szombaton a Nógrád megyei városban, a Jánossy Képtárban - tájékoztatta az MTI-t a tárlat kurátora.

Zolnyánszki Zsolt Benedek galériavezető elmondta: a Precíz bohém című kiállítást szombaton 17 órakor Feledy Balázs művészeti író, művészetkritikus nyitja meg. Zórád Ernő, a magyar művészettörténet egyik legsokoldalúbb alakja azért kapta a precíz bohém elnevezést, mert bármilyen témán dolgozott, abból alaposan felkészült.

A kurátor idézte Zórád egy mondását is: "A rajz minden művészetek között elsőnek árulja el művelőjének karakterét. A fürgén szállongó, friss bukfencet vető, léhán odapazarolt, vagy éppen omlatag szenvelgéssel kanyarított vonalak éppúgy bizonyítják a tehetséget, mint ahogy elárulják a modorosságot vagy a szolgai utánzást. A vonal olyan, mint egy elszólás."

Zórád Ernő 1911-ben született Balassagyarmaton, és 2004-ben halt meg Budapesten. Pályáját alkalmazott grafikusként és illusztrátorként kezdte. A világháború után a hazai diafilm és képregény-rajzolás úttörője lett. Illusztrált történetein és diafilmjein több generáció gyermekei szórakoztak. 1951-től négy évtizedig a Füles újság illusztrátoraként működött. Akvarell-sorozaton örökítette meg a régi Tabán jellegzetes részleteit. Zórád Ernő húsz képregényéből 3800 oldalas kötetet lehetne összeállítani - ismertette Zolnyánszki Zsolt Benedek.

A polihisztor művész 1947-től a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, a Szabad Száj és a Magyar Nemzet grafikusa, karikaturistája volt, miközben sajátos műfajjal, az irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzokkal kísérletezett, legjellemzőbb műveikkel együtt megörökítve az irodalom nagyjainak portréit.
Harminchat teljes diafilm fűződik a nevéhez, köztük a Gulliver, A Pál utcai fiúk vagy a Huckleberry Finn. Zórád Ernő 1954-től a legmagasabb nívóra emelte a gyermekújságokban indult képregény műfaját. A következő 30 évben hatalmas mennyiségű, több mint 300 képregény született a keze alatt.
A 93 évet élt Zórád 1991-ben, 80. születésnapján megkapta Balassagyarmat Horváth Endre-díját, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét. A Tabán-képeknek köszönhetően elismert látképfestővé vált, kiállítása nyílt a Képcsarnokban és a Műcsarnokban.

Szülővárosában 2013-ban rendeztek tiszteletére életmű-kiállítást. A Precíz bohém tárlat 2020. január 31-ig látogatható.

(A kép forrása: www.jozsefvaros.hu)

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Vallás, mint társadalmi tudat Vallás, mint társadalmi tudat
Vendég+látás kiállítás Pannonhalmán
art&design

Az idő csapdájába zárt festészet Az idő csapdájába zárt festészet
Fehér László kiállítása a Hegyvidék Galériában
art&design

Művészek a járvány idején#3 Művészek a járvány idején#3
Interjú Bartha Ágnessel a kialakult helyzetről, otthonmaradásról, és tervezett munkákról
art&design

Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem
Interjú Ősz Gábor képzőművésszel a holland kortárs képzőművészeti életről, a műgyűjtőkről és a holland-magyar intézményi különbségekről

Más művészeti ágakról

irodalom

Berendezkedni az örökké tartó bizonytalanságra Berendezkedni az örökké tartó bizonytalanságra
Kertész Erzsi Az átutazó című könyvének bemutatója
irodalom

Közösség az immunitáson túl Közösség az immunitáson túl
Roberto Esposito társadalomfilozófiája és az emberi biztonsági rendszer megnyitása
Háttérinterjú Kukla Krisztián kurátorral a magyar művészet nemzetközi kapcsolatairól, a járványhelyzet művészeti világra gyakorolt hatásairól, a Leopold Bloom díj és az aqb jövőjéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés