bezár
 

art&design

2020. 01. 21.
Eredeti az oslói múzeum Van Gogh-festménye
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.

A festmény már 1910 óta tartozik az oslói múzeum gyűjteményébe, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét. Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről. Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást - ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál. A szakértők megállapították, hogy az önarckép elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került, akik Arles-ban éltek. Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet. Azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült. A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.

A kutatás során a mű születését Van Gogh egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt. A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik. A levélben Van Gogh arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni.

Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben: egy olyan embert, aki nem szeretne lenni - értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze. Hozzátette: "Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé". A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amelyek jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében láthatók.

A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.

(A kép forrása: https://www.art-critique.com/)

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Múlt és jövő kéz a kézben Múlt és jövő kéz a kézben
Kiállítás nyílt Pécsett a japán keramikus Óhi Tosio Csózaemon munkáiból
art&design

Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon
Interjú Simon-Mazula Tiborral pályakezdésről, az USA-ban töltött évekről
art&design

Ne tegyétek reám... Ne tegyétek reám...
Havas Ádám nyitóbeszéde Trapp Dominika kiállításához
art&design

Be szabad jönni? Be szabad jönni?
POSZTADOKKAPOKALIPTIKUS - Mécs Miklós, Mécs Miklós, Mécs Miklós és Mécs Miklós (+ Fischer Judit és a Sz.A.F.) kiállítása / Trafó Galéria

Más művészeti ágakról

Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon Észak-Kaliforniai művészidentitással Magyarországon
Interjú Simon-Mazula Tiborral pályakezdésről, az USA-ban töltött évekről
Gyöngyössy Bence: A feltaláló


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés