bezár
 

art&design

2021. 05. 14.
Baráth Ferenc tervezőgrafikus életműkiállítása az újranyitott Pesti Vigadóban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Baráth Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész életműkiállítása péntektől látható az újranyitott Pesti Vigadóban, ahol Képrelációk címmel a művész legfontosabb munkáit mutatják be a hetvenes évektől napjainkig.

Baráth Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja életműkiállítással összegzi életének 75 évét - tájékoztatta az MMA pénteken az MTI-t.

A tárlat két szinten mutatja be a tervezőmunkákat, a plakátokat, a térgrafikákat és a legújabb munkákat, amelyeket a művész érzékeny vizuális szonetteknek, haikunak nevez korábbi erőteljes munkáihoz képest - olvasható a tájékoztatóban.

A június 20-ig nyitva tartó kiállításon helyet kaptak a leegyszerűsített konstruktivista formavilágú, mértani testeket bemutató konstruktív geometrikus világú munkái éppúgy, mint a színházi plakátok, az Újvidéki Magyar Színház tervezőgrafikusaként eltöltött 19 esztendő plakátjai.

Mint írják, Baráth Ferenc színházi plakátjaival iskolát teremtett, ahogy Zalán Tibor író nevezte, a díszplakátét, amely a díszelőadás és díszbemutató analógiájára született. Egy 1986-ban kiadott katalógus Jugoszlávia 11 legjelentősebb tervezőművésze közé sorolta.

A tájékoztató szerint a tervezőgrafikus a közép-európai kortárs plakátművészet nemzetközi hírű mestere, felismerhető, egyedi stílussal, saját jellegzetes kifejezési formájával. Hatott rá a lengyel plakátművészet éppúgy, mint Kassák Lajos személyes bátorítása - olvasható a tájékoztatóban.

Baráth Ferenc Magyarkanizsán született 1946-ban. A Képzőművészeti Középiskolát Újvidéken 1966-ban fejezte be, 1965-től 1967-ig az Újvidéken magyarul megjelenő Új Symposion művészeti és irodalmi folyóirat grafikai szerkesztője, 1967-től 1968-ig a Képes Ifjúság grafikai szerkesztője, majd 1968-től 1970-ig a belgrádi Képzőművészeti Akadémia festészet szakos hallgatója volt.

1971-től 1992-ig az újvidéki Forum Kiadóban dolgozott, mint grafikai és művészeti szerkesztő. 1973-tól 1992-ig tervezőgrafikusként az Újvidéki Színház állandó munkatársa volt, de folyamatosan együttműködött más jugoszláviai színházakkal is, majd 1992-től a Szegedi Thealter Nemzetközi Színházi Fesztivál számára készíti világszerte elismert plakátjait. Sikerei főként a színházi plakáttervezéshez, térgrafikához fűződnek.

1992-től Magyarországon folytatta művészeti tevékenységét és a Magyarok Világszövetsége lapjának, a Világszövetségnek művészeti szerkesztőjeként dolgozott. 1994-ben Budapesten megalapította a Barát Art Művészeti és Grafikai Stúdiót és folytatta a közreműködését az itteni színházakkal, mint tervezőgrafikus.

1970-óta tagja a Vajdasági Képzőművészek Szövetségének (UPIDIV), 1993 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapító tagja volt a Magyar Plakát Társaságnak. 2015 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Magyar Plakát Társaság alapító tagja. Rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi biennáléknak, rangos kiállításoknak.

 

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kelemen Kinga kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában

Más művészeti ágakról

Somorjai Réka: BOJZ című drámája a Szkéné Színházban
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés