bezár
 

irodalom

2022. 05. 04.
Nőírók magyarul: bemutatkozik a womanspress.sk
Szépírók Tavaszi Fesztiválja
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Az évente megrendezett Szépírók Tavaszi Fesztiváljára idén április 22-23-án került sor Budapesten a Három Holló Kávéházban. Az első nap a Duna-menti népek irodalma köré szerveződött, a második nap vendége a BÁZIS Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában volt. Ez utóbbi blokkban kapott helyet a szlovákiai magyar és szlovák nőírók könyveit magyarul megjelentető womanpress.sk kiadó. Bolemant Lillával, a kiadó vezetőjével a womanpress.sk helyzetének mibenlétéről, víziójáról és missziójáról a Szépírók Női Fórumának színeiben Hidas Judit beszélgetett.

Otthonos légkörben zajlott a beszélgetés Bolemant Lilla, a womanpress.sk könyvkiadó vezetője és a Szépírók Női Fórumától érkező Hidas Judit között, hiába az országhatár-vágta két otthon, Budapest és Pozsony, bár talán dehogy ennek ellenére, hanem éppen emiatt, a női tapasztalat és a nyelv közössége olyan otthon, amely semmilyen konkrét lokációra, körülményre nincs tekintettel. A beszélgetés egyfajta refrénként újra és újra ehhez a gondolathoz érkezik meg, ha valamit, akkor ezt lesz érdemes elvinnünk magunkkal a Három Hollóból.

Azonban egyelőre vissza a felütéshez, a bemutatkozáshoz. A womanpress.sk egyedülálló a maga nemében, ugyanis a pozsonyi kiadó fő profilja nőszerzők, pontosabban szlovákiai magyar és szlovák nőszerzők köteteinek magyar nyelven való megjelentetése. Ennek a koncepciónak nincs magyar megfelelője, de külföldi is alig találunk hasonlót, beágyazottabb hagyománnyal az angolszász területeken, az Egyesült Államokban bírnak hasonló kezdeményezések.

Bolemant Lilla arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán piaca Kelet-Európában női kiadónak, leszögezi, hogy kiadónak, pláne női kiadónak lenni ebben a térben és időben nem megélhetés, hanem szívügy. Szívüggyé vált amiatt, hogy felnőve az olvasmányokban nem lehet olyan női karakterrel találkozni, ha egyáltalán van női karakter, akivel egy lány szívesen és szabadon azonosulna (ugyanis egy négytagú séma kombinatorikája uralja a terepet: az ártatlan lány és a méltó jutalma, a házasság; a rossz lány és a büntetése, a házasságtól való megfosztatás; a jó anya; a gonosz mostoha). Ez jórészt abból fakad, hogy lényegesen kevesebb nőíró „jut szóhoz” a pályán. Az irodalmi intézményrendszer működése inkább ennek a hiánynak a reprodukcióját teszi lehetővé, mintsem az aránytalanság kiküszöbölését.

Az, hogy szlovákiai magyar nők irodalmáról van szó, a már eleve kisebbségi létnek egy hatványa csak. Nehéz beszélni a kisebbség, a nőírók hagyományáról, mivel a kánonon kívülre szorítottság megakadályozta ezen hagyományok archívumának létrehozását. A ponyvairodalomnak való megbélyegzés az egyik leghatásosabb ütőkártya volt a női szerzők ellen, főleg, ha egyébként még éppen sikeres is volt az illető. (Ld. Földes Jolán)

A womanpress.sk mindezek miatt tartja szükségesnek a nőket pozitívan diszkrimináló működését, és erre is fektetik a hangsúlyt, nem a férfiak kizárására (a kiadó nyitott férfiszerzők munkáira is). A kiadó kiemelt figyelmet fordít a kortárs írók megjelentetésére. Az ő esetükben időnként felmerül az írónő kategóriába való beskatulyázástól való félelem, szoktak is tiltakozni a címke ellen, mondván hogy ők írók és nők. Ez a konfliktus továbbra is  fennáll.

Hidas a következőkben a kiadó irodalomterápiás elkötelezettsége és a női esélyegyenlőség összekapcsolását emeli ki. A womanpress.sk kiadónál a hangsúly, erősíti meg Bolemant, azokon a szövegeken van, amelyek a női szemszögek sokasága felől, a női tapasztalatból szólnak. Ezek utána valóban bírnak terapeutikus jelentőséggel, hiszen lehetőséget adnak a velük való azonosulásra és az önmegértésre. A kiadó keretein belül megvalósuló irodalomterápiás foglalkozások aztán rendkívül jól „hasznosítják” ezeket a műveket, melyek alapján a legkülönfélébb csoportok aztán élethelyze-analógiákat, megoldási stratégiákat beszélhetnek át, egy megtartó és bizalmi közegben gyakorolva a szolidaritást.

A womanspress.sk magára mint alulról jövő kezdeményezésre tekint, hogy hogyan lehet bármilyen hasonló civil, jelen esetben feminista megmozdulást fenntarthatóan művelni, számukra is kulcskérdés. Bolemant meglátása szerint a posztszocialista országok rákfenéje a civil szervezetek működésképtelen, elégtelen struktúrája; mintha mindig a nulláról kéne kezdeni a munkát, a feminizmust, mivel nem épülnek egymásra a szétaprózott, állami vagy nagyvállalati támogatottság hiányában hosszútávon életképtelen projektek. A feminizmusnak nincs beágyazottsága, ezek az államok nem vállalják föl, hogy nőjogokkal foglalkozzanak. A társadalmi nemek tudománya Szlovákiában odáig jutott el, hogy egy gender-tematikájú tantárgysorozatot meghirdettek egy egyetemen. Az országban egyedülálló feminista folyóirat az Aspekt, mely azonban 2014-től már csak online formában tudja fenntartani magát. Míg az Aspekt nőszerzői kifejezetten tudatosan és aktivistaként vesznek részt a politikában és az irodalomban egyaránt, ugyanakkor érdekcsoport és közösség alkotása nem ilyen magától értetődő a nőírók zöme esetében.

A beszélgetés ezen a ponton kanyart vesz, a kisebbségi, na meg a halmozottan kisebbségi írókat érő elvárásokra terelődik a szó. Bolemant szerint  a mítosz iránti vágy jellemzőbb volt a múlt század közepére-második felére, amikor is komoly célkitűzés és versenyhelyzet volt kisebbségi irodalmi körökben megírni például az erdélyi magyarság regényét vagy a vajdaság regényét, ám ez a totalizáló törekvés manapság már nincs érvényben. A női szerzők viszont már akkor is másként viszonyultak az identitás, a megváltozott országhatárok, a környezet felé, inkább a megértést és a közvetítést célozták szövegeikben. Hogy ma milyen témák foglalkoztatják a kortárs kisebbségi írókat, azt nem lehet egyértelműen kijelölni. Nincs olyasmi, hogy a szlovákiai magyar irodalom célkitűzései. Noha tagadhatatlanul hatással van a régió annak irodalmára, de nem determinálja azt.

Fotók: Karádi Éva

nyomtat

Szerzők

-- Csoboth Dorka --


További írások a rovatból

irodalom

Természetes, hogy értelmetlen Természetes, hogy értelmetlen
A Hazai Attila Irodalmi Díj idei díjazottja Szabó Marcell
irodalom

A menekülés fájdalma A menekülés fájdalma
Sári Edina: Halálúton Horvátországba, Kalligram kiadó, 2021.

Más művészeti ágakról

Balogh Máté és Tornyai Péter kantátáinak előadása
film

Misikém, bevetted már a gyógyszered? Misikém, bevetted már a gyógyszered?
Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
Lully–Molière: A kénytelen házasság


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés