Munkahelyén, a Katona József színház előtt, a Hedda Gabler próbája után száll be Székely Kriszta D. Tóth Kriszta autójába. A premierre készülve van némi egészséges szorongás az alkotóban. DTK megjegyzi, hogy van benne valami „fejlett önszabályozás”, ami talán a balettmúltnak köszönhető. A fegyelmezettség valóban lénye része, zsigeri, alkati karakter, amelynek része a kívülállás. Vizsgálódó típus volt, azzal a fajta idegállapottal, amely erőssé tesz: az áldozatiság, a hullámvasútszerű impulzivitás nem jellemző rá. DTK azonban hozzáteszi, hogy élete nagy váltásait elnézve olyan, mintha „csúzliból lőtték volna ki” egyik oldalról a másikra. Székely Kriszta ezt azzal magyarázza, hogy kívülről talán úgy tűnik, hogy ellentétes, szélsőséges, indulat vezérelt dolgok történnek, ám belül, benne, mégis lineáris folyamat volt. Jelen tudott lenni a saját életében, a csehovi elvágyódás nem része az alapkarakterének. A balett is önazonosságot jelentett számára, még akkor is, ha nem lehetett balerina, alkatilag nem alkalmas rá, de ezt nem mondták meg neki. Édesapja teniszezőnek szánta, mégis a balett felé indult, bár állítása szerint „kevésbé hópihe, belülről is csak nagyon ritkán”. A sport alatt és utána is sok stádiumon haladt keresztül, amelyek egy pont után lejártak. Az összes stádiumban a legteljesebb megéléssel volt jelen, amikor azonban valaminek a végére ért, természetességgel tovább tudott lépni.

Az ázsiai útja, és az ott töltött évei is a továbblépés következő állomásai, ami egyszerűen egy hirdetés olvasását követően realizálódott. A balettpályafutás végén, egy másik, „intellektuális ébredés”, az élet értelme, az igazság kezdte el foglalkoztatni, ezért újfajta útkeresésre indult. Az ázsiai vallásfilozófiában gondolta megtalálni a kérdésekre a választ. Az élet megtapasztalása, az élet iránti éhség, tapinthatóság, kaland- és szabadságvágy jellemezte életének ezt a fázisát. A balett jellegéből adódóan koncentrált, fókuszált, izolált, majd ennek szöges ellentéte kezdett kibontakozni, amely az ázsiai útra vitte. DTK hozzátetette, hogy Székely Kriszta személyiségtípusa alapján egyik végletből a másik végletbe van út. 40 éves korára rendelkezik olyan tudással saját magáról, amelyek tendenciákat mutatnak: az ő személyisége szélsőséges amplitúdókban mozog, mindazzal együtt, hogy középtartományba sorolja magát. Ez az alapvető ellentmondás is személyiségének része.

A Jordán Adélról szóló Alkalmáté Trupp darabban [Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2003-ban végzett, ma már legendásként emlegetett Máté Gábor–Horvai István-osztály tagjai tizenöt éve határozták el, hogy minden nyáron színpadra viszik egyikük életét.] amikor Kriszta alakja is megjelenik az őt játszó Kovács Patrícián keresztül, Adél édesanyja, Lázár Kati sopánkodik, aggodalmaskodik a két nő kapcsolatának következményei miatt, mire a Kovács Patrícia rendíthetetlen, kizökkenthetetlen nyugalommal reagál. Jól kirajzolódik a darab mellékszerepében is Kriszta valódi énje, ez a fajta középen állás. Kriszta társa az életben Jordán Adél, aki teljesen más személyiség, nem kifejezetten nyugodt. DTK „Hogy alakul két teljesen különféle hőfokú ember dinamikája a kapcsolatban? Hogyan lehet ezt működtetni?” Kriszta jól érzi magát Adéllal, nem tudja meghatározni, hogy mitől működik, de a hőfokkal izzó számára „valamiféle földelést” jelent a másik. „Engem szórakoztat a Jordán Adél, a szó legnemesebb értelmében.”

Most épp Adélt rendezi Hedda Gablerként, korábban hivatalosan nem dolgoztak együtt, ezért rég vágyott álom válik valóra a közös munkával. „A drámairodalom mostoha a nőkkel.” A női alakok nem annyira kidolgozottak, nem annyira szuverén történetűek, ahonnan kilóg a Hedda Gabler – egyfajta női Hamletként emlegetik. Más minőségű női karaktert mutat meg a darab, „embert próbálóan nagy feladat” a játszónak és a rendezőnek is. Női antihőst kell megmutatni, úgy, hogy együtt lehessen vele érezni, rá lehessen kapcsolódni.

Nagy váltással kerül bele a beszélgetésbe a kereskedelmi televíziózás, és a Győzike show. Kriszta ázsiai útja után dolgozott az RTL-nél kreatív munkatársként. Egyébként szakmailag jónak gondolja magát ebben a fajta szerepkörben is - 2 évig - a show-ban és más produkciókban is dolgozott. Sokat tanult felelősségről, időbeosztásról, történetmesélésről az ott töltött időszakban, tehát jó iskola volt. DTK-nál a korábban elindult válaszkeresés része volt a kereskedelmi tévézés, és ez is hozzájárult ahhoz, ahol ma Kriszta tart. „Vajon meg lehet-e tanulni az életet könyvekből? Vagy úgy lehet megtanulni, hogy az ember él.” 40 éves korára olyan életet él, amely önazonos. A társadalom által szabálytalannak tartott részeivel együtt is elfogadja magát. Kriszta saját bevallása szerint az egész lényében van valami különös, vannak, akik visszataszítónak tartják, vannak, akik számára vonzó, vagy szimplán kíváncsiak. „Az ember megfigyeli az életet. Magán és másokon keresztül. Mindenféle préseken át kell menni.” A beszélgetés Vandánál a saját kezűleg épített lakóautónál ér véget, amelynek elkészítésében Göbölyös Zsolt totalcaros újságíró segítette a párt. „Beülünk és elindulunk, hogy többé senki ne tudja rólunk, kik vagyunk. Ebben a gondolatban osztozunk Adéllal.”

DTK: Elviszlek magammal új évad 10. epizód: - november 6-án 22.00-kor a Spektrum Home-on, ismétlés: november 13-án vasárnap 9.30 órakora Spektrum Home-on.
Kép forrása: www.wikipedia.org