A november 2-ig látható meghívásos kiállításon huszonnyolc képzőművész 60 digitális eljárással készült alkotással jelentkezik - mondta Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója az MTI-nek.

A miskolci grafikai biennále után az ország második legjelentősebbnek tartott seregszemléjét a Művészetek Háza és a Magyar Grafikusművészek Országos Szövetsége 1994 óta rendezi meg. Az eddigi tárlatok a hagyományos sokszorosító grafikai eljárásokat - a rézkarcot, a szitanyomatot, a litográfiát, a fa- és linóleummetszetet - mutatták be, a mostani sorozatzáró kiállítást az elektrografikának szentelték.

P. Szabó Ernő művészettörténész az MTI-nek kiemelte: a triennále ugyan nem ad teljes spektrumot a magyar elektrografikáról, de a műfaj jeles képviselői állítanak ki. A tárlaton a közönség találkozhat Lévay Jenő és Stefanovits Péter, valamint több, más képzőművészeti ágban ismertté vált alkotó, köztük Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrász, Lengyel András festőművész és Kelecsényi Csilla textilművész színesnyomataival.

Bár az elektrografika jelenleg a legújabb sokszorosító grafikai eljárás, évtizedekre visszavezethető előzményei vannak. Elismert magyar művelője például a Párizsban dolgozó Molnár Vera vagy Jozef Kádár. A mostani kiállításon is szerepelnek néhányan, akik régóta készítenek digitális nyomatokat; ilyen Lux Antal grafikus, kísérleti filmek készítője, valamint a bipoláris képeiről ismert Halbauer Ede - mondta a művészettörténész.

P. Szabó Ernő szerint a tárlat arra a kérdésre is választ ad, megférnek-e egymás mellett a régi és az új képzőművészeti technikák. A művészettörténész úgy vélte, a számítógépes eljárással készült nyomatok eredményei jól beépíthetők a festményekbe, plasztikákba, grafikákba is.