A varjúszellemben egy erős, karizmatikus polgármester nagyon jó kapcsolatot ápol az akkori pesti adminisztrációval, és neki köszönhető a helyi gazdasági fellendülés, sok minden újjáépítése. Mindenki előtt nyilvánvaló a protekció a fővárosból, ezért olyan jogosultságokat harcol ki, amelyeket másik terület nem kapna meg.

Ablonczy Balázs elmondása alapján abban a korszakban az, hogy külföldi befektetők tőkéje segítsen meg egy várost, nem igazán működött, ezért mindenki állami pénzre volt rászorulva. Kicsivel később, a húszas évek második felétől, vettek fel a városok, nagyon kedvezőtlen feltételek mellett, úgynevezett Speyer-kölcsönöket. Ennek a neve onnan ered, hogy a Speyer bankház adta a hiteleket, így lett a városokban forrás, és a korabeli fejlesztések egy jó része ebből valósult meg.

A rendrakás másik látványos eleme, hogy a fehérterror időszakában portyázó csapatokat, az úgynevezett különítményeket  2023 elejéig felszámolják, és a fegyveres erőket is szabályozták. Ezek a csapatok, azért létezhettek, mert a fegyveres erőket a trianoni békeszerződés szerinti fegyveres erők létszámkorlátozása miatt el kellett rejteni, ezért a háborúból visszatérő veteránokat először a katonaságból áttették a csendőrségbe, vagy pénzügyőri szemlésznek. De voltak, akik kikerültek, és őket tárt karokkal várták a különítmények. Ezt a trükközést kellett egy idő után megszüntetni. Ráadásul a csendőrség létszámát is megszabták a békeszerződésben.

A regény története 1922 februárjában játszódik, a történész elmondása alapján az emberek már tudják, hogy valószínűleg hamarosan választás lesz. Ez viszonylag széles körű választás, és részben már titkos. Ennek ellenére van egy kulturális cenzus, mivel írástudáshoz is kötik a szavazati jogot. A fő cél az, hogy a széles néptömegeket, a baloldali erőket ki tudják zárni. Kevesebb szó esik általában arról, hogy a nők szavazati jogát elég erőteljesen korlátozzák ekkor: míg a férfiaknál huszonnégy év a korhatár, a nőknél harminc. A nők kizárásának az oka pedig alapvetően az, hogy a király visszahozását szorgalmazókat (legitimisták) visszaszorítsák, egyszerűen azért, mert a katolikus nők jóval nagyobb arányban járnak templomba, mint a férfiak, és ők azok, akik nagyobb tömegben szavaznak a legitimistákra, a katolikus egyház pedig emellé a mozgalom mellé állt.

A beszélgetés teljes terjedelmében itt olvasható.

Az interjú első része itt olvasható.

Fotó: Horváth Lajos/Forteplan