Reuben Fowkes, a kiállítás kurátora szerdán az MTI-nek elmondta: a kiállítás címe arra utal, hogy Magyarországon a rendszerváltás a hagyományos "forradalmi" fogalmakkal nem írható le pontosan, hiszen a változás sokkal inkább a társasági élet színterein, illetve az egyének lelkében ment végbe.

A tizennégy képzőművészt felvonultató tárlaton nem egy "szűk" csoport mutatkozik be, hanem széles körből válogatták ki az alkotókat. Olyanokat, akik Budapesten éltek az elmúlt húsz év során valamikor.
"Körképet szeretnénk adni a Magyarországhoz kötődő művészek munkáiból" - mondta a kurátor. Hozzátette, hogy a tárlat műfajilag nagyon különböző: festmény, installáció és videó is látható lesz a Kiscelli Múzeumban. A művészek nemzetisége szintén változatos: a felkért művészek között van angol, brazil, japán, skót és moldovai is. A kurátor kiemelte, hogy mindenki új művet hoz a kiállításra.

A kurátor és társa, Maja Fowkes is művészettörténész; ők ketten idén májusban konferenciát is szerveztek a témában a Ludwig Múzeumban. Nevükhöz fűződik továbbá az 1956-os forradalom hagyományait vizsgáló A forradalom nem kerti party, illetve az 1968-as eseményekre reflektáló Forradalom, szeretlek című tárlat is. A mostani kiállítással bővül trilógiává a sorozat.

Reuben Fowkes szerint a tárlat nem titkolt szándéka, hogy vitát generáljon.

"Ma már nem annyira fontos, ki és hol lakik, hiszen a modern eszközök lehetővé teszik, hogy a művészek Magyarországról is kapcsolatot tartsanak szülőhelyükkel" - mondta Fowkes.

Úgy vélte, ezt a magyar művészettörténészek gyakran figyelmen kívül hagyják, és nem foglalkoznak a Magyarországon élő külföldi művészekkel, mint ahogy a kurátorok a magyar művészetet bemutató, összefoglaló jellegű kiállítások összeállításánál is elfelejtik őket. Fowkes megjegyezte: a tárlat erre az ellentmondásra világít rá, noha éppen az ideköltöző művészek által lesz nemzetközi a kortárs magyar művészet.