Május 18-án az 1862-es londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítják a középpontba.

A látogatók válaszokat kaphatnak olyan kérdésekre, mint hogy mi jellemezte akkoriban Magyarországot, milyen hangulat uralkodott a rövid alkotmányos időszakban, és hogy miként volt lehetséges, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia részeként a magyar nép is képviselhette magát a londoni világkiállításon.

A kiállítás kurátori vezetésein kívül interaktív múzeumpedagógiai játékkal, workshopokkal és további tematikus tárlatvezetésekkel készül a múzeum a felnőttek számára, a gyerekeket pedig citerazene és a Barboncás társulat bábelőadása várja.

Aki ezen a napon ellátogat a Néprajzi Múzeumba, közelebbről megismerheti a korszak sajátosságait, társadalmi kontextusát, politikai helyzetét, jellemző népviseleteit. Ki lehet majd próbálni a cianotípia-készítést: ezzel a 19. századi fotóeljárással egyedi, kék tónusú képek hozhatóak létre napfény és víz segítségével. A látogatók magukra ölthetik a boldogi viseletet, és utánajárhatnak, hogyan hatott a 19. század második felének két jelentős médiuma, a világkiállítás és a fotográfia a néprajzi dokumentálás és bemutatás formáira.

A tájékoztatóban arra is kitértek, hogy a múzeumok világnapja alkalmából ezen a napon a Néprajzi Múzeumban különböző témákon keresztül foglalkoznak a múzeumok társadalmi szerepével, jelentőségével, sajátosságaival, például a Múzeum - a veszélyeztetett faj című könyv bemutatóján és a Múzeum és örökség című tematikus tárlatvezetésen a gyűjteményi kiállításban.

Május 18-án a belépőjegy ára 2500 forint, amely nemcsak a tematikus nap programjaira, de a Néprajzi Múzeum aktuális kiállításaira: az új gyűjteményi kiállításra, a Székelyek - Örökség-mintázatok, a "Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk" - Herman Ottó és a Vígan zengjetek, citerák! című időszaki tárlatokra is érvényes.

Fotó: Néprajzi Múzeum Facebook oldala