A 23 karátos arany érem 66 mm átmérőjű, 207,59 gramm súlyú, és kiváló állapotban maradt meg. Az éremmezőben középen áll az anyatermészet allegorikus nőalakja, kezében bőségszaruval. Arcát részben fátyol takarja, amelyet a tudomány géniusza emel fel, tehát a természet eddig ismeretlen, eltakart részeit leplezi le – írták a közleményben.

Érdekességként említették, hogy habár a díjat 1943-ban ítélték oda a magyar tudósnak, a II. világháború miatt csak egy évvel később, 1944-ben vehette át, így az érmén ez az évszám szerepel.

Felidézték, hogy Hevesy György már fiatal kutatóként megfordult Európa minden jelentős radiokémiai laborjában. Korai tudományos eredményei közé tartozik a periódusos rendszer 72. elemének, a hafniumnak a felfedezése. Kutatásainak középpontjában mindvégig a radioaktív izotópok álltak, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, és a nevéhez köthető a röntgenfluorescencia-analízis kidolgozása, az izotópszétválasztás, valamint a „nukleáris medicina” mint tudományág alapjainak lefektetése.

Hevesy Györgyöt 1924 és 1936 között hét alkalommal javasolták Nobel-díjra, amelyet végül 1943-ban kapott meg „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért”. Ennek a módszernek köszönhetjük például a napjainkban már gyakran alkalmazott PET CT-vizsgálatokat, amelyek a testben lévő elváltozások időben történő diagnosztikájához rendkívül nagy segítséget nyújtanak az orvosoknak.

Személyes hagyatékából több tárgy – így a Nobel-díj érme, illetve a hozzá tartozó díszoklevél is – a londoni Morton & Eden aukciósház 2017. novemberi árverésén tűnt fel, ahonnan vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Múzeumba – olvasható a sajtóanyagban.

Az októberi Hónap kincse november 2-ig látogatható a múzeum Széchényi-termében, október 26-ig pedig a Varázshatalom című időszaki kiállítás is megtekinthető, benne Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjával.

Fotó: cultura.hu