A dalszerzők napjára, október 8-ra időzített, archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a Dalszerző különszáma Magyar zenei újjászületések a 20. században címmel. A bookazin szervesen kapcsolódik a magyar dalszerzés évéhez, amelyet az Artisjus és a Nemzeti Kulturális Alap közösen hirdetett meg 2025-re. Az emlékév egyik apropója, hogy az Illés együttes két tagja, Szörényi Levente és Bródy János hatvan évvel ezelőtt, 1965 nyarán írta meg az első magyar nyelvű pop-rock dalt, az Óh, mondd című szerzeményt.

A közlemény kiemelte, hogy a tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: az első magyar nyelvű pop-rock dal mellett százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere, a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője. A bookazinban esszék, interjúk és fotós anyagok mesélnek arról, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában, és mitől marad emberi mindaz, ami dalban születik.

"Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal, legyen az népdal, műdal, rock-, popdal vagy kortárs zene, régóta része a kultúránknak és nemzeti identitásunknak" - idézte a kommüniké Németh Alajost, az Artisjus elnökét.

A kiadvány főszerkesztője, Horváth Gergely beköszöntőjében kiemelte: a tematikus év három szálát úgy fonják egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. A bookazin írásai között szerepel mások mellett Stumpf András esszéje Szörényi és Bródy közös örökségéről, Szűcs Krisztián novellarészlete arról, miként válik irodalommá a dal; Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatáról szól. A beat örökségét több generáció szemszögéből villantja fel egy körkérdés: az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a kisbetűs ünnepnapok tagjai azt mondják el, mi él tovább ebből a hagyományból tudatosan vagy öntudatlanul. Szabó Attila (Csík Zenekar) a magyar beat és folk érintkezési pontjaira mutat rá, a főváros 6+1 emblematikus beat-helyszínének krónikája megmutatja, hogyan lett az otthoni zenehallgatásból közösségi élmény, Gyöngyösi Levente és Ertüngealp Alpaslan pedig az Illés-örökség és Bartók világa közötti hidakat rajzolja meg.

A bookazin a Libri és a Líra hálózataiban és a Cser Kiadó üzleteiben érhető el.

Fotó: Kálmán Kata/ Hungarian Museum of  Photography