Mint kiemelték, Clark Ádám (1811‒1866) saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban, a terven például négy láncsor szerepel, a megvalósult hídon kettő készült.

A közlemény szerint a rajzok első nyilvános, keddi bemutatóján Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója elmondta: a levéltári és revíziós munkafolyamatok nem tartoznak a leghálásabb feladatok közé egy múzeum életében, hiszen ez a muzeológia kevésbé látványos területe, vannak ugyanakkor olyan fontos felfedezések, amelyek egyik pillanatról a másikra a középpontba tudják állítani azokat a kollégákat, akik éveken, évtizedeken keresztül végzik ezt a munkát.

„Ez a mostani kiállítás az ő munkájuk elismerése, amely nélkül szegényebb lenne a hazai kultúrtörténet” ‒ hangsúlyozta Schneller Domonkos.

A közleményben felidézték, hogy a Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat 1849 novemberében avatták fel.

Kiemelték: a bemutatott huszonöt rajz a főváros első hídjának építése közben készült, vagyis több mint 180 éve őrzi a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek ‒ tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, valamint az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.

A cölöpözés a híd alapozási szakaszának egyik legfontosabb munkafázisa volt. Különösen érdekes, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor látható, míg a végleges hídon csak kettőt alkalmaztak. A láncsorok a függőhíd tartószerkezetét alkotó vastag vasszemek sorozatait jelentik ‒ magyarázták.

A bemutatott rajzok azért is jelentősek, mert segíthetik a híd építéstörténetének tudományos igényű feldolgozását. A híd előzményeit 1836-ig bezárólag Viszota Gyula írta meg 1936-ban, a Lánchíd 1849 utáni történetét pedig Domonkos Csaba jegyezte le 2024-ben.

Az 1836 és 1849 közötti évek, azaz az építkezés időszakát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel, csak egyes dokumentumok jelentek meg a témában ‒ olvasható a közleményben.

A rajzok másolatai a Műszaki Tanulmánytárban tekinthetőek meg november 1 és december 31 között az intézmény nyitvatartási idejében, szerdán és csütörtökön 10 és 17 óra között.

Emellett a rajzok digitális változatait kiállítják a későbbi rendezvények során a Szabadság híd Vámszedőházában, amelyről a Közlekedési Múzeum Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők ‒ áll az összegzésben.

A fotók forrása: A Közlekedési Múzeum Facebook-oldala