A magyar ipartörténet egyik meghatározó helyszíne. A Tungsram vállalatot 1896-ban alapították, és a 20. század folyamán a világ egyik legismertebb izzó- és fényforrásgyártó márkájává vált. A gyár a magyar mérnöki innováció jelképe volt. Ma a hatalmas ipari komplexum részben már új funkciókat kapott, és a látogatás során megismerhettük, hogyan próbálják a történeti örökséget a kortárs gazdasági és kulturális igényekhez igazítani.

A Design Week 2025 rendezvénysorozat kiemelt eseményeként október 17-én különleges, szakmai célú kiállítást, bejárást és kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a bezárt Tungsram gyár óriási területén. Az esemény célja az volt, hogy elindítsa a szakmai diskurzust a helyszín jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről, fókuszban a területben rejlő potenciállal és a városszövetbe való sikeres integrációval. Az eseményt Szakál Andrea és Probstner Petra szervezők egy élményalapú, nyolc állomásból álló pop-up kiállítással vezették fel, amely a Tungsram gyár történetét az egyedi helyszínen talált tárgyakon keresztül mutatta be. A bejárást követően kerekasztal-beszélgetések keretében urbanisták, építészek, valamint a közösségi ingatlanfejlesztés képviselői vettek részt, többek között Baróthy Anna (S39 Hybrid Design), Prof. Dr. Csontos Györgyi (Óbudai Egyetem – Ybl Miklós Építéstudományi Kar), Herczeg László (építész), Hory Gergely (BME Építészmérnöki kar, urbanisztika tanszék), Kiss Gábor (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal, Metrodom), Pósfai Zsuzsanna (Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért), Nagy Csaba (építész, Archikon) és Lamos Péter (építészmérnök, Veszprém 2030 Kft. ügyvezető, Várpalota város főépítésze).

A szakértők egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a Tungsram területe elképesztően sok erőforrással bír, ugyanakkor a hasznosításának nagyon összetett és komplex szemléletet kell tükröznie. Kiemelték, hogy az ipari és technológiai örökség mellett fontos a helyszín egykori közösségformáló szerepének szellemiségét is figyelembe venni, hiszen a gyár Újpest és környékének éltető energiája volt. A beszélgetések során az is elhangzott, hogy a terület újrahasznosítási folyamata során kiemelt figyelemmel kell lenni a közösségi szempontok integrálására. A szakértői párbeszédek alapján elengedhetetlen, hogy a terület ne maradjon elzárt terület, hiszen korábban a gyár körül erős humán és kulturális háló, vibráló élet volt. A területet mindenképpen meg kell nyitni a városrész felé, ami az utcaszerkezetek feltárásával érhető el, ezzel lehetővé téve, hogy a városszövet folytatódjon az egykori gyár területén. Mindemellett a fejlesztésnek biztosítania kell, hogy a terület aktívan bekapcsolódjon a környéken élők életébe.

A panelek során körvonalazódott, hogy a terület fejlesztésében az értékekre építő, a helyi adottságokat figyelembe vevő, komplex szemlélet indokolt. A résztvevők szerint egy fejlesztés akkor lehet igazán sikeres, ha párbeszédre épül, és képes az ipari örökség karakteres elemeit kreatívan beépíteni az új funkciókba, miközben a fenntarthatósági szempontokat is érvényesíti. A szervezők célja, hogy a Design Week keretében elindított párbeszédet fenntartsák, és a jövőben is aktív platformot biztosítsanak a Tungsram területét érintő szakmai diskurzus folytatásához.

Fotó: Kőszegi Enikő