Öt darab, 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy könyv gerincén a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa, Leitgéb Mária - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel. Az 1818-ban megjelent, Martin Pierre Gauthier (1790-1855) által írt Les plus beaux édifices de la ville de Genes et de ses environs című mű második kötetének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok. A töredékeket megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a milánói püspöknek, Szent Ambrusnak Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból láthatók részletek.

A töredékeken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott. A pergamendarabokat valószínűleg 19. századi franciaországi könyvkötők ragaszthatták a könyv gerincére, miután széltében és hosszában felvágták. Az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt. Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék több mint 160 éves, a műegyetemi építészképzés szakkönyvtári hátterét reprezentáló dokumentumokat őrző könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges szakkönyvtár.

A több mint 23 ezer kötet könyvet és háromezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak az aktuálisan megjelenő szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész, azon belül a muzeális értékű dokumentumok, amelyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák is vannak. Az őrzőkötet az állománynyilvántartás szerint 1962-ben került a tanszéki könyvtárba, ez azonban nem a valódi dátum, mert a jogelőd építészettörténeti tanszékek és könyvtáraik összevonása során a gyűjteményeket újraleltározták.

A korábbi nyilvántartások már nem lelhetőek fel, de a könyvben található bejegyzések és állománybélyegzők alapján feltehető, hogy korábban Wéber Antal építész tulajdonában volt, majd az 1880-as években került a Műegyetemre, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre, és azóta folyamatosan ott van. A töredékeknek az őrzőkönyvről való lefejtése és restaurálása lehetőséget adhat a fragmentumok még részletesebb elemzésére és egy modern kritikai kiadás alapján a képzeletbeli pergamenfolión való elhelyezésére.

A cél, hogy a töredékek a leválasztásuk után is az egyetemen maradhassanak, ehhez a megfelelő körülmények adottak a könyvtárban. A leválasztás, valamint a tárolás megfelelő előkészítése külön forrást igényel majd, ezt pályázati forrásokból tervezik megvalósítani.
 

Fotókredit: BME weboldala