Az OSZK és az idén fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) között formálódó együttműködés nyitányaként három nemzetközi jelentőségű magyar zeneszerző életművének javával, csaknem tízezer oldallal gyarapodott az ingyenesen, jó minőségben hozzáférhető kottakéziratok köre a Copia elnevezésű tartalomszolgáltatásban. A szerzők közül ketten ugyancsak évfordulósok: a száznegyven éve született Weiner Leó (1885–1960) és tanítványa, a százhúsz éve született Farkas Ferenc (1905–2000).  Rajtuk kívül a Zeneakadémia megalapításában oroszlánrészt vállaló zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc (1811–1886) kottakéziratai és a vele kapcsolatos fényképek is mindenki számára elérhetővé váltak. Bár Liszt Ferenc relikviái világszerte prominens intézmények féltett kincsei, Magyarországon a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközponton kívül a nemzeti könyvtár zenei gyűjteménye őriz jelentős korpuszt, összesen 53 Liszt-autográfot.

Az elérhetővé vált kompozíciók közül kiemelkedő jelentőségűnek számít a monumentális Faust-szimfónia partitúra rengeteg ragasztással és javítással rendelkező ősváltozata. Unikális az a restaurált kézirat is, amely az 1956-os belövések során sérült meg: a mindössze tízütemnyi dallamot tartalmazó emléklapon szereplő Magyar király-dal a Rákóczi-nóta variánsa. A Lisztről készült és a Liszt életművéhez szorosan kapcsolódó történelmi felvételeket is publikálta a nemzeti könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára, így 1241-re nőtt a Fotótérben elérhető vonatkozó felvételek száma. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Kuratóriuma engedélyével válhattak hozzáférhetővé Weiner Leó kompozíciói. Bár a komponista hagyatékát és életműve jelentős részét egykori alma matere őrzi, a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében megtalálható huszonkét Weiner-autográf közül az életmű olyan kulcsfontosságú művei jelennek meg a tartalomszolgáltatásban, mint a Csongor és Tünde (op. 10) színpadi kísérőzenéje; korai remekműve, a Vonóstrió (op. 6); egyik legnépszerűbb kamarazenei kompozíciója, a 2. (fisz-moll) hegedű–zongora-szonáta (op. 11); valamint a Coolidge-díjjal jutalmazott 2. vonósnégyes (op. 13). A Copián elérhető továbbá az elsőként népzenei alapanyagot felhasználó zenekari Szvit (op. 18) és a világszerte ismert "Rókatánc"-tételt is tartalmazó 1. divertimento (op. 20) kézirata is.

Farkas Ferenc hagyatékát egy évtizeddel ezelőtt, 2015-ben helyezte el az OSZK-ban Farkas András (1945) karmester, a zeneszerző fia. A hagyatékban található több mint nyolcszáz kottakézirat feldolgozása idén fejeződött be, amelyből az évforduló alkalmával százhúsz tételből álló válogatást tesznek közzé a jogörökös engedélyével. A válogatásban valamennyi műfaj képviselteti magát. A színpadi művekből az első Kossuth-díjat kiérdemlő Csínom Palkó, az Egy úr Velencéből, valamint a Bűvös szekrény partitúrái is elérhetővé váltak. A szimfonikus művek közül többek között az 1939-ben komponált Capriccio all’ungherese című szvit, a Filharmónikus nyitány és Liszt Funérailles című zongoraművének hangszerelése gazdagítja a Copia gyűjteményét. A közzétett gyűjtemény Farkas versenyművei, kamaraművei, szólóhangszerre készült alkotásai, vokális és egyházi kompozíciói mellett a színpadi kísérőzenék és a filmzenék műfajából is ízelítőt ad: utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű Az ember tragédiájához készített kísérőzene és a Gárdonyi Géza regényén alapuló Egri csillagok filmzenéje.

Fotó: dka.oszk.hu