Mint írták, különböző színészgenerációk közös gondolkodásával, elemzésekkel vette kezdetét a Marxtőkéje próbafolyamata. A mű egyfajta összegzése lesz Vidnyánszky Attila eddigi színpadi gondolatainak és megoldásainak.

„A Marxtőkéje nem közgazdasági előadás, nem történelmi rekonstrukció és nem politikai gúnyirat. Műfaját a rendező passiójátékként határozta meg, amely egy gondolkodásmód születését, eltorzulását és továbbélését vizsgálja - a múltból a jelen felé haladva, átszőve János evangéliumával” – olvasható az ismertetőben.

Azt írták, Karl Marx 1867-ben megjelent A tőke című műve eredetileg A politikai gazdaságtan bírálatához címmel látott napvilágot, egy brossúra formájában, a három kötetesre tervezett munkát a szerző soha nem fejezte be teljesen. A töredékes opusz mégis a 20. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen szövegévé vált, és egyik alapjául szolgált egy totalitárius eszme, a kommunizmus kibontakozásának.

Kiemelték: az előadás abból a felismerésből indul ki,

hogy A tőke nem egyszerűen filozófiai mementó,

Marx eszméi - különösen vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódja - olyan ideológiai örökséget hoztak létre, amelytől a mai napig nem tudunk szabadulni.

Az előadás eredeti dokumentumokra épül: levelekre, tanulmányokra, kiáltványokra. „Marx, Engels és Lenin szövegei nem magyarázatként, hanem saját jogon, saját nyelvükön szólalnak meg. Fikció nincs - csak gondolatok, mondatok és következményeik” – írták.

Vidnyánszky Attilát idézték, aki úgy fogalmazott: a politikai gazdaságtan elméleti kifejtése és az arra hivatkozó politikai cselekvés közötti feszültség drámai erejű.

„Azok a folyamatok és törvényszerűségek, amelyeket Marx az izmosodó kapitalizmus sajátosságaiként leír, napjainkban teljesednek ki. A tőke a felszín alatt felgyülemlő, kérlelhetetlen energiákat veszi számba. Tanúi lehetünk annak az elembertelenedésnek, amelyet a tőke uralma okoz. Rendkívül drámai felismerni, miként rendülnek meg az erkölcsi létezés alapjai, amikor az erkölcs relativizálódik, és az emberhez méltó élet fundamentumai kerülnek veszélybe” – idézték a rendezőt.

A közlemény szerint az előadás Marx személyes életútján, A tőke tézisein és az eszme történelmi hatásán keresztül közelít a jelenhez. „Vizsgálja azt a gondolkodásmódot, amely újra és újra felbukkan, más nyelven, más arcokkal, de azonos belső logika mentén: a terrort, az eltörlés nyelvét, a morális fölény igényét, az erkölcs relativizálását” – írták.

Az előadás tragikomédia: bohózati elemekkel átszőtt passiójáték, amelyben a gondolat és következménye elválaszthatatlanul összekapcsolódik

– foglalták össze.

Karl Marx alakját Rátóti Zoltán formálja meg, míg feleségét, Jenny Marxot Varga Klári játssza. Friedrich Engelst Vecsei H. Miklós, Lenint Rácz József, Sztálint pedig Fehér László kelti életre. Az Apát Kristán Attila alakítja. Bodrogi Gyula a Nagytőkés, Bognár Bence a Kistőkés szerepét alakítja, mellettük többek között Bordás Roland, Herczegh Péter játszik a darabban. Az előadás látványvilágát Berzsenyi Krisztina jelmezei és Tóth Kázmér szcenikai munkája határozza meg.

Fotók:A Nemzeti Színház Facebook-oldala/Eöri Szabó Zsolt